VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Uzsora-bűncselekmény Btk. 381.

381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Jármű önkényes elvétele Btk. 380.

380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b) bűnszövetségben
követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Jogtalan elsajátítás Btk. 378.

378. § (1) Aki
a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve
b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hanyag kezelés Btk. 377.

377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás Btk. 375.

375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a nagyobb kárt (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős (500.000.001,- Ft-tól) kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Gazdasági csalás Btk. 374.

374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Rongálás Btk. 371.

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
ba) falfirka elhelyezésével vagy
bb) bűnszövetségben
követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
b) az elkövető
ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás jelentős kárt okoz,
b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Orgazdaság Btk. 379.

Orgazdaság elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás!

Péter autójával megáll a ház előtt, és beszalad Istvánhoz. Szia István! Gyere mutatok neked valamint. „Leesett” egy két apróság a teherautóról. Itt van például ez a tökéletes állapotban lévő bicikli. Igaz, hogy lopott, de nem lehet beazonosítani, nyugodtan használhatod, vagy ha szeretnéd, eladod. Biztosan keresnél vele pár forintot. Tudok mutatni neked még egy telefont és egy márkás karórát is. Ezeket Daniék húzták le egy paliról. Csak kétszer pofon kellett csapniuk és máris elengedte a telefont. Az órát ajándékba „adta” nekik. Na, mit szólsz hozzá? Érdekel?

Péter megnézi István bűncselekményekből származó portékáját, majd nyomott áron megveszi azokat.

Orgazdaság alapesete

Btk. 379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

Az orgazdaság elkövetési tárgya a felsorolt bűncselekményekből származó dolog, de ide sorolandók például a lopásból származó autóból kibontott alkatrészek, vagyis a felsorolt cselekményekből származó feldolgozott, átalakított dolgok is.

Az orgazdaság elkövetési magatartása a felsorolt bűncselekményekből származó dolog megszerzése, elrejtése, vagy közreműködés az elidegenítésében.

A megszerzés a dolognak az ezt birtokló egyén akaratán nyugvó tényleges hatalomba vételét jelenti. Az orgazdaság esetén a hatalomba vétel módja közömbös, csak az kell, hogy ez a birtokló akaratával és tudtával történjék [BH 389/1987]. Megszerzésnek kell tekinteni a dolognak az alapcselekmény elkövetőjével való közös elhasználását, elfogyasztását is. Az orgazdaság elkövetéséhez nincs szükség arra, hogy dologért az elkövető ellenszolgáltatást nyújtson. Az orgazdaság megvalósul akkor is, ha a dolgot az orgazda ajándékba kapja.

Az elrejtés akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot formálisan birtokba vette volna. Elrejtés továbbá minden olyan magatartás, amely a dolog fellelését nehezíti.

Az elidegenítésben való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse. Kísérlet akkor fordulhat elő, ha az elidegenítésben közreműködés nem eredményes, a dolog értékesítése nem sikerül. Ezért értékelte a bíróság a lopott személygépkocsi értékesítésére irányuló eredménytelen telefonálást is elkövetési magatartásnak. [BH 1993/1-21.].

Orgazdaság esetén az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt vagyon elleni bűncselekmény valamelyikéből származik, melyre a tárgyi körülményekből lehet következtetést levonni; ilyen következtetésre nyújt alapot, ha az elkövető a motorkerékpárt annak reális értékén jóval alul, a jármű forgalmi engedélyének hiányában, írásbeli adásvételi szerződés nélkül vásárolja meg [BH 341/2000]. Vagyis az orgazdaság akkor valósul meg, ha az orgazda tudja, hogy a dolog bűncselekmény elkövetéséből származik, és azt haszonszerzési céllal megszerzi, elrejti, vagy az elidegenítésében közreműködik.

Az orgazdaság bűncselekményében a bűnösség akkor is megállapítható, ha az orgazdaság alapcselekményének elkövetője ismeretlen maradt, és így nem került sor büntetőjogi felelősségre vonására. Nem akadálya a bűnösség megállapításának az sem, ha alapcselekményként a lopás és a sikkasztás vagylagosan vetődik fel [BH 187/2012]

Fontos kiemelni, hogy az orgazdaság bűncselekménye esetében nincs jelentősége a folytatólagosság vagy a bűnhalmazat megállapításánál, hogy az orgazda egy személytől vásárol több alkalommal bűncselekményből származó dolgot, vagy több különböző személytől vásárol több alkalommal, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselekményeket hány sértett sérelmére követték el.

Ha az orgazda több elkövetési magatartást (megszerez, elrejt, elidegenítésében közreműködik) egységes elhatározással, rövid időközönként követ el, akkor az orgazda cselekménye folytatólagosnak minősül. Az orgazda így 1 rendbeli cselekményt valósít meg, és az elkövetési érték meghatározásánál valamennyi dolog értéke összeadódik.

A folytatólagosságot azért fontos kiemelni, mert például, ha egy elkövető (üzletszerűen) rövid időn belül 60 különböző sértettől ellop összesen 60 darab egyenként egymillió forint értékű személygépjárművet, akkor az alapcselekmény elkövetője 60 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettét követi el. Ha a tolvaj, a gépkocsikat – amint ellopta – eladja az orgazdának, akkor az orgazda 1 rendbeli, 60 millió forintra, azaz különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének elkövetése miatt felelhet. Az orgazdaság esetében a büntetés 5 évtől 10 évig, míg az alapcselekményt elkövető tolvaj lopási cselekménye esetében – a halmazati büntetésre tekintettel – a büntetés 1 évtől 7,5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Az orgazda, mint felbujtó vagy bűnsegéd nem marasztalható el az adott orgazdaság alapcselekményével kapcsolatban, az orgazdaság bűncselekménye a vagyon elleni alapbűncselekménnyel nem képezhet halmazatot.

Orgazdaság büntetése

Btk. 379. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) vagy
b) szabálysértési értékre (50.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig),
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) nemesfémre vagy
d) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) nagyobb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre (50.000.001,- Ft-tól) vagy
b) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik

A cselekmény minősítése során az elkövetési értéket nem az orgazda által elért, vagy elérni kívánt haszon mértéke határozza meg, hanem annak a dolognak az értéke, amelyet az orgazda megszerzett, elrejtett, vagy amelynek az elidegenítésében közreműködött. Például, ha valaki rablás útján megszerez egy 70.000,- Ft értékű telefont, és azt az orgazda megveszi 15.000,- Ft-ért, majd 35.000,- Ft-ért értékesíti, (tehát azon 20.000,- Ft hasznot ér el), akkor az elkövetési érték nem 20.000,- és nem 35.000,- Ft lesz, hanem a telefon tényleges értéke, azaz 70.000,- Ft. Abban az esetben, ha az orgazdától valaki úgy veszi meg a telefont, hogy tudja, az bűncselekményből származik, akkor ő is orgazdának minősül.

Orgazdaság elévülése

Az orgazdaság bűntette a (2) a (3) és a (4) bekezdés esetén öt, az (5) bekezdés esetében nyolc, míg a (6) bekezdés esetében tíz év elteltével évül el.

Btk. 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ha az orgazdaság bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően az orgazdaságról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Hűtlen kezelés Btk. 376.

Hűtlen kezelés elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

A vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik a hűtlen kezelés, amelynek jogi tárgya a vagyon megóvásához fűződő tulajdonosi érdek. A hűtlen kezelés esetén az elkövetőnek nem célja az általa kezelt idegen vagyon eltulajdonítása (ellopása), habár a cselekmény mögött általában megtalálható az elkövető vagyoni érdeke, amely nem közvetlenül a bűncselekményhez kapcsolódik.

Az egyszerűbb megértés kedvéért nézzünk egy egyszerű példát:

Példa Építő Ipari Kft. ügyvezetőjének választják meg S. Norbertet. Az ügyvezető feladatai közé tartozik többek között a Kft. vagyonának kezelése. S. Norbert ügyesen vezetgeti a társaságot, amelynek a tulajdonát képezi három értékes személygépkocsi, egyenként 6 millió (összesen 18 millió) forint értékben. S. Norbert a gépkocsik értékesítéséről dönt, majd azokat darabonként 3 millió forintért (vagyis a 18 millió forintos értékű gépkocsikat összesen 9 millióért,) értékesíti egy ismerős vállalkozónak. S. Norbert ügyvezető azáltal, hogy az autókat jelentősen a piaci ár alatt értékesítette 9 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek. S. Norbert itt nem áll meg, ugyanis havi 2 millió forintért a Kft. részére olyan ingatlant vesz bérbe – ugyancsak az ismerős vállalkozótól – amire a Kft.-nek egyáltalán nincs szüksége, és ráadásul hasonló ingatlanok havi bérleti díja az ingatlan piacon 200 ezer forint körül található. Az ingatlant a társaság birtokba veszi, de valójában nem használja. Az ingatlan bérlésével 10 hónapon keresztül – havonta 2 millió forint, mindösszesen (folytatólagosan) 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott Példa Kft.-nek.

S. Norbert tudatában volt annak, hogy a társaság vagyonát képező gépkocsikat darabonként 6 millió forinttért is értékesíteni tudta volna, mint ahogyan azzal is tisztában volt, hogy a kibérelt ingatlanra a társaságnak nem volt szüksége. A fentiek tudatában azt is átlátta, hogy a társaság vagyonát az ésszerű gazdálkodással ellentétes módon csökkenti, ezzel a cégnek vagyoni hátrányt okoz.

Hűtlen kezelés törvényi tényállása

376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

A hűtlen kezelés tárgya kizárólag idegen vagyon lehet, vagyis saját tulajdonunkban álló vagyonra elkövetni nem lehet. Érdemes megemlíteni, hogy ha a fenti példa szerinti S. Norbert tagja lett volna Példa Kft.-nek (tehát ha a társaság üzletrészének tulajdonosa), a hűtlen kezelést abban az esetben is elkövette, hiszen a társaság vagyona elkülönül S. Norbert saját vagyonától, vagyis az idegen vagyon.

Idegen vagyon mindaz, ami nincs az elkövető tulajdonában. Az idegen vagyon lehet ingó, ingatlan, de ide tartoznak a különböző vagyoni jogok is.

A megbízás alapja lehet szerződés, hatósági határozat, vagy jogszabály, de minden esetben ki kell terjednie a vagyon kezelésére, amely a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. A megbízás alapján a vagyonkezelő kötelessége, hogy a rábízott idegen vagyont a tőle elvárható gondossággal, körültekintéssel kezelje, az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően járjon el, ne vállaljon nagy vagyonvesztéssel járó kockázatot, mindent tegyen meg a károk elkerülése, csökkentése érdekében.

A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amely eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Az elkövető az ésszerű gazdálkodás követelményeit, a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat szándékosan megszegi, és ezzel a cselekményével vagyoni hátrányt okoz a társaságnak, amire legalább eshetőleges szándéka kiterjed.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, míg eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének a következményeit és azokba belenyugszik.

Btk. 459. § (1) bekezdés 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés;
17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb
(50.001 Ft-tól – 500.000 Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős
(5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen
(50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős
(500.000.0001,- Ft feletti) vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ügyvéd

Ha teheti, már az első kihallgatása előtt kérje ki a témában jártas ügyvéd tanácsait. A megfelelő ügyvéd segítségével aprólékos részletességgel kidolgozhatja a védekezését, felkészülhet a kihallgatása során várható kérdésekre, elkerülheti, hogy további bűncselekmények elkövetésével gyanúsítsák meg.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva határozott védelmet nyújt ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetén, az ország egész területén, legyen fiatalkorú, felnőtt, vagy katona.

Védőügyvéd

Közérthetően a hűtlen kezelésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Sikkasztás Btk. 372.

Sikkasztás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás.

 

Sikkasztás
Sikkasztás

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikkasztás azon bűncselekmények kategóriájába tartozik, amit nagyon gyakran úgy követnek el az emberek, nem is tudnak róla, hogy adott cselekményük a sikkasztás törvényi tényállát valósítja meg. Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor  a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatja ki.

Egyszerű példák a sikkasztás bűncselekményére

A Gyuri elmegy az X pénzintézethez és lízingel egy gépkocsit. Az autó a lízingcég tulajdonába kerül, de azt rábízza Gyurira. Átadja számára a jármű birtokát, használatának jogát, de a rendelkezési jogot az autó felett (részben) fenntartja magának. A rendelkezési jog magában foglalja a dolog birtokát (a birtokának átengedését), használatát (használatának átengedését), hasznai szedésének a jogát, azt a jogot, hogy a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, hogy a tulajdonjogát másnak átengedje.

Gyuri a gépkocsit a lízingcég hozzájárulása nélkül tartósan más birtokába, használatába nem adhatja, mint ahogyan egyáltalán nem adhatja biztosítékul, más módon sem terhelheti meg, és nem is értékesíti, mert ezekben az esetekben sikkasztást követne el.

Ha például Gyuri nem tudja fizetni a gépkocsi lízingdíját, és azt átadja egy ismerősének azzal a megállapodással, hogy az fogja fizetni helyette a lízingdíjat, a sikkasztás már meg is valósult, kivéve akkor, ha erre engedélyt kért a lízingbe adó cégtől, mivel a dolog birtokának, vagy használatának átadása feletti jogot a lízingcég fenntartotta magának.

A sikkasztás gyakori elkövetési módja, amikor célhoz rendelt összeget az elkövető nem a céljának megfelelően használ fel, esetleg eltulajdonítja:

Kedves Gyuri! Itt van 150.000,- Ft. Nem érek rá, ezért kérlek, vedd meg nekem azt a TV-t, amit együtt láttunk a sarki műszakiban. Gyuri hogyan tudja elkövetni a sikkasztást? Például az összeget elteszi (eltulajdonítja) és nem vesz belőle semmit, természetesen a sértettnek vissza sem adja. Megvalósíthatja úgy is, hogy mielőtt megvenné a TV-t, harmadik személynek kölcsönadja az összeget. Ez még akkor is sikkasztás, ha időre megveszi a TV-t, mert az összeggel a céljától eltérően, a sajátjaként rendelkezett, azt átadta harmadik személy részére.

Sikkasztás gazdasági társaságok esetében

Sikkasztásnak minősül az is, ha a Kft. ügyvezetője, vagy a dolog (például pénz) kezelésére megbízott alkalmazottja (pénztáros), a Kft. tulajdonát képező pénzt a saját számlájára utalja, azt megforgatja, majd a Kft. számlájára visszautalja.

Nagyon fontos! Nem kell, hogy a sértettnek (társaságnak), a sikkasztás kárt okozzon. A sikkasztás megvalósul már akkor is, ha az elkövető a rábízott idegen (más tulajdonát képező) dologgal károkozás nélkül sajátjaként rendelkezik.

Sikkasztani, a sikkasztást elkövetni a felsorolt példákon túl számtalan módon lehet. A sikkasztás törvényi tényállásának ismertetését követően olvashatnak további példákat a cselekményre vonatkozóan.

Sikkasztás Btk. 372. § magyarázata

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A törvény a tulajdonviszonyok rendjét igyekszik a tényállással megvédeni. A sikkasztás esetében a sikkasztó, visszaél a sértett bizalmával, visszaél azzal, hogy a dolgot annak tulajdonosa (a sértett) rábízta. A sikkasztást az elkövető számára idegen (tehát nem a saját tulajdonát képező), értékkel bíró dologra lehet elkövetni.

A sikkasztás esetében, – szemben a lopással – a dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába.

Sikkasztás szempontjából a dolgot eltulajdonítja, aki a valós tulajdoni állapotok megszüntetésére törekedve, a dolog tényleges tulajdonosát jogai gyakorlásában akadályozza (ellehetetleníti) azzal, hogy például a dolgot a visszakövetelésre jogosult (tulajdonos) előtt letagadja, vagy azt vissza nem adja (nem számol el vele), hanem sajátjaként használja, elhasználja, beépíti, értékesíti stb.

A sikkasztást a rábízott idegen dologgal sajátjaként rendelkezve az követi el, aki a tulajdonosi rendelkezési jogok valamelyikét tevéssel vagy nyilatkozattal, tehát a rendelkezés valamely tényleges megnyilvánulásával jogellenesen maga gyakorolja [HGY 1999.8.].

Mik azok a tulajdonosi rendelkezési jogok?

A tulajdonos a dolgát birtokolhatja, használhatja, szedheti a dologból folyó hasznokat (például bérleti díj). A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon (rendelkezési jog).

Ennek megfelelően a sikkasztást az követi el, aki a dolog tulajdonosának engedélye, hozzájárulása nélkül, a rábízott idegen dolog birtokát, használatát másnak átengedi, a dolog hasznait szedi, azt valamilyen jogügylet kapcsán biztosítékul adja, vagy más módon megterheli, illetve a dolgot értékesíti, azt a fentiek szerint eltulajdonítja.

A sikkasztás szándékos bűncselekmény. Tettese és társtettese csak az lehet, akire (akikre) a dolgot rábízták, és azt birtokolja is.

Sikkasztás büntetése

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást kisebb értékre (50.001 – 500.000,- Ft-ig) vagy b) a szabálysértési értékre (50.001,- Ft-ig) elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a sikkasztást, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre (500.001 – 5.000.000,- Ft-ig), b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre (5.000.001 – 50.000.000,- Ft-ig), b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre (50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig) vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól) vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

További példák a sikkasztás törvényi tényállására

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [BH 1999.41.].

Nem rábízás a dolog pillanatnyi átadása, amikor a tulajdonos a közelben tartózkodik, mert a helyzete ilyenkor olyannak tekinthető, mint aki változatlanul birtokolja a dolgot. Az ilyen dolog eltulajdonítása nem sikkasztás, hanem lopás. A közös csomagból történő eltulajdonítás jogi megítélése ugyanez. Miután rábízás ilyen esetben sem történik, az idegen dolog elvétele nem sikkasztás, hanem lopás [BH 1979.143.].

A vállalkozási szerződés keretében átvett pénzösszeg esetében – ha a vállalkozó nem teljesít – az elhatárolás döntő ismérve, hogy a megrendelő által átadott előleg milyen célt szolgált. Amennyiben az a vállalkozási (munkadíj) egy részének előzetes kifizetését jelentette, sikkasztásról – minthogy a dolog átment a vállalkozó tulajdonába – abban az esetben sem lehet szó, ha a vállalkozó a felvállalt eredményt nem szolgáltatta. Ilyen esetben (feltéve természetesen, hogy a csalás bizonyossággal kizárható) magánjogi vita jön létre, amelynek eldöntése polgári peres eljárásra tartozhat. Ezzel szemben sikkasztásért felel az, aki a meghatározott rendeltetéssel – pl. anyagvásárlásra – átvett pénzösszeget más célra fordítja vagy eltulajdonítja [BH 1994.63.].

A bizományosi értékesítésre átvett dolgok az átadó tulajdonában maradnak, ezek eltulajdonítása sikkasztás. Ellenben, ha nem bizományosi, hanem adásvételi szerződés alapján szerzik meg a dolgot, az a vevő tulajdonába kerül, még akkor is, ha a vételárral adós marad, vagy azt később elmulasztja megfizetni [BH 1993.283.].

Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.].

Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.].

Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.].

Nem a sikkasztást, hanem a lopást valósítja meg, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő számítógépet – felettesének tiltó rendelkezése ellenére – átvételi elismervényt hátrahagyva lakására viszi, és felértékeltetése után a becsült értéknek megfelelő összeget a munkáltatója részére megküldi [BH 2003.398.].

A sajátjaként rendelkezésnek – mint elkövetési magatartásnak – aktív magatartásban kell megnyilvánulnia, ezért a jogszerűen birtokban tartott pénzösszeggel való késedelmes elszámolás általában nem alkalmas a sikkasztás megállapítására [BH 1999.493.].

A sajátjaként rendelkezéssel követi el a sikkasztást a kft. alkalmazottja, ha a megbízás alapján beszedett pénzt nem fizeti be, hanem azt az elmaradt munkabérének a kiegyenlítésére visszatartja [BH 1998.6-265.].

Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.].

Sajátjakénti rendelkezés hiányában viszont nem valósul meg sikkasztás, ha a lakásfenntartó szövetkezet elnöke a visszahívását követően – közgyűlési határozat alapján – a megszavazott tiszteletdíjak és jutalmak kifizetése iránt intézkedik [BH 1988.346.].

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Amennyiben sikkasztás bűncselekményének elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját, ha védelmének ellátásához, védekezése kidolgozásához tapasztalt ügyvédet keres, forduljon hozzánk bizalommal.

Közérthetően a sikkasztásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető ügyvéd

 közzétéve (frissítve) 2015.03.08.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+