VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Járművezetés tiltott átengedése Btk. 238.

238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Btk. 233.

233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Járművezetés bódult állapotban Btk. 237.

237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Közúti baleset okozása Btk. 235.

235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

 

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Közúti veszélyeztetés Btk. 234.

234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény Btk. 232.

232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Cserbenhagyás Btk. 239.

 Cserbenhagyás elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Járművezetőként közlekedési balesetet szenvedett, vagy annak csak érintettje volt és emiatt később büntetőeljárás alá vonták, pedig nem is sérült meg senki! Azzal gyanúsítják, hogy cserbenhagyott más személyt, vagy személyeket.

Mit jelent a cserbenhagyás?

A cserbenhagyás és a későbbiekben taglalt segítségnyújtás elmulasztása az általános vélekedés szerint ’egy és ugyanaz’. A mindennapokban e két kifejezést sok esetben egymás szinonimájaként használják az emberek, amelyeket megalapoznak a különböző tudósítások, híradások, ennél fogva a köztudatban is így rögzült. Ennek helyretételét a tényállás rövid bemutatásával kísérlem megoldani, hogy az olvasó különbséget tudjon tenni e két delictum között.

A cserbenhagyás vétségének védett jogi tárgya a közlekedés biztonsága, továbbá az élet és a testi épség.

Cserbenhagyás Btk. 239. §

Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. Kommentár szerint a “Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik”.

E magyarázat elemzéséhez szükség van a közlekedési baleset fogalmának meghatározására, amelyet a 60/2010 (OT 34.) ORFK utasítás tartalmaz. Ezek szerint közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá a közúti közlekedés körében állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”

Milyen feltételek szükségesek a cserbenhagyás megállapításához?

A cserbenhagyás megállapításához az szükséges, hogy közlekedési baleset, vagy esemény következzen be, annak környezetében legyen legalább egy olyan személy, akinek a személyi sérülése reálisan bekövetkezhetett volna de az elmaradt, és az elkövető – közlekedési baleset résztvevője (például gépkocsi vezető) a baleset helyszínén nem áll meg, vagy megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

A megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindazokat, akik általában a közlekedési balesettel érintettek.

A bűncselekmény elkövetője a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, akár okozója, akár sértettje, akár részese, vagy közvetett okozója a balesetnek. Közvetett okozója a balesetnek például az, aki más jármű vezetőjét hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek a következtében – az irányváltoztatásra kényszerített jármű esetében – következik be a baleset. A balesettel érintett jármű vezetője tettese vagy társtettese lehet a cserbenhagyás vétségének, míg a jármú utasa vagy gyalogos a cselekmény tettese nem lehet.

Példák a Cserbenhagyásra

A cserbenhagyást a vasúti, vízi, légi közlekedésen túl leggyakrabban a közúti közlekedés során követik el, ezért három, részleteiben csak kissé eltérő példán keresztül mutatnám be a cserbenhagyás megállapítását, vagy éppen kizárását.

1.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. Az álló gépkocsiban és annak környezetében senki sem tartózkodott. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

A fenti példából kitűnik, hogy nem tartózkodott senki sem a baleset hatókörében, ezáltal ezzel okozati összefüggésben másnak nem keletkezhetett személyi sérülése. Ezért ebben az esetben a cserbenhagyás elkövetését nem lehet megállapítani, azonban a KRESZ 58. § szakaszában meghatározott szabályszegő magatartást igen, de ennek szankcionálása szabálysértési eljárás keretében kezdeményezhető.

2.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést nem szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e, elhagyta a baleset helyszínét.

Ugyanaz az elkövetési magatartás, viszont e cselekményben a várakozó parkoló gépkocsiban tartózkodott egy személy, aki szerencsére nem sérült meg. Ezért mivel a baleset hatókörében volt más személy megállapítható a cserbenhagyás.

Fontos megemlíteni annak tényét, hogy az ilyen eseményeknél a helyszínen eljáró nyomozóhatóság vizsgálja a személyi sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét. Azaz azt, hogy a keletkezett rongálódások, a forgalmi helyzet, a sebesség, a balesettel érintett járművek fajtája, gyártmánya, típusa, állapota, illetve az egyéb jellemzők megalapozhatják-e a nyomozás elrendelését a cserbenhagyás tekintetében, vagy kizárja ennek lehetőségét. A cserbenhagyás törvényi tényállásának könnyebb megértése érdekében ültessük be a példa szereplőit, valamint annak esemény sorát a törvény szövegébe.

„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője (példában szereplő gépkocsit vezető férfi) a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki (a várakozó gépkocsiban, a hátsó ülésen tartózkodó személy) megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e (ez a példából egyértelműen megállapítható) …”,

3.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

Az utolsó példában, a férfi a megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettségét nem teljesítette, ezzel megvalósította a cserbenhagyás vétségét, de mivel a balesetet Ő maga okozta, amiben egy személy megsérült, akinek nem nyújtott tőle elvárható segítséget, ezzel megvalósította segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is. A segítségnyújtás elmulasztása bűntette súlyosabban minősül, mint a cserbenhagyás vétsége, ezért – a törvény rendelkezésére tekintettel – az elkövetőt a bíróság nem a cserbenhagyás vétségében, hanem a segítségnyújtás elmulasztása bűntettében fogja marasztalni.

A törvény kimondja, hogy a cserbenhagyás vétségében az elkövető csak akkor marasztalható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, míg a cserbenhagyás vétségét 1 évig terjedő szabadságvesztéssel. Tehát, ha az elkövető a cserbenhagyás vétsége mellett a segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is megvalósítja, akkor kizárólag a súlyosabb cselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása miatt vonják felelősségre, ezzel elkerülve a halmazati büntetést.

Összefoglalva, tehát a cserbenhagyást csak közlekedés körében és specialitása folytán csak járművezető nem akárki követheti el. Elkövetési magatartása a megállási, valamint a meggyőződés-szerzési kötelezettség elmulasztása, vagyis ha az elkövető megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A személyi sérülésnek csak a reális lehetősége állhat fenn, mivel ha bármilyen fokú sérülés keletkezik, akkor már a cserbenhagyás vétsége nem állapítható meg.

Ha a cserbenhagyás vétsége értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Büntetőjogász

Közérthetően a cserbenhagyás vétségéről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

 

Ittas vezetés – Járművezetés ittas állapotban Btk. 236.

Ittas vezetés elkövetésével vádolják? Esetleg még balesetet is okozott? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Köztudomású tény, hogy az alkohol fogyasztása hátrányosan hat a vezetési képességre, hiszen az ember központi idegrendszerére van hatással. Az alkohol oldja a gátlásokat, csökkenti a fegyelmező képességet, a sofőr bátrabban, meggondolatlanul, túlértékelve képességeit vezet, ami többek között a megengedett sebesség jelentős túllépésében ölthet testet, emellett viszont a reakció időt és a figyelmet is csökkenti, amit ha párosítunk a vakmerő manőverekkel valójában egy halálos koktélt alkothat.

Az ittas vezetés – járművezetés ittas állapotban – törvényi tényállásával, és a szigorú büntetésekkel a jogalkotó védeni kívánja a közlekedés biztonságát, az emberi életet és testi épséget.

Járművezetés ittas állapotban Btk. 236. §

Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mikor vagyok ittas állapotban?

A Btk. 240. § (3) bekezdése értelmében ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

A korábbi Btk. az ittas állapot megítélését a bírói gyakorlatra bízta, ami a 0,51-0,8 ezrelék alkoholszint esetén tekintettel volt a klinikai tünetekre is, mivel az alkoholtűrő képesség egyénenként eltér. Klinikai tünetek (mint az akadozó beszéd, az egyensúlyi problémák stb..) hiányában nem állapította meg az ittas vezetés elkövetését 0,8 ezreléket meg nem haladó véralkohol-koncentráció esetén. Ezzel szemben a hatályos Btk. törvényi vélelmet állít fel amellett, hogy akinek a véralkohol-koncentrációja a vezetés pillanatában meghaladta a 0,50 gramm/liter ezreléket, illetve a levegőalkohol-koncentrációja a 0,25 milligramm/liter ezreléket, az ittas állapotban vezetett.

A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ez mindössze annyit jelent, hogy aki szeszes italt fogyasztott, de a véralkohol- illetve levegőalkohol-koncentrációja nem haladta meg a vezetés pillanatában a fent hivatkozott mértéket, az bűncselekményt nem, de szabálysértést elkövetett.

Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha valaki vezetés előtt fogyasztott alkoholt, és a vezetéskori véralkoholszint még nem, de a vérvételi már a 0,50 milligramm/liter értéket meghaladja, – és a sofőr olyan időtartamban tervezte a vezetést, amely még időben egybe esett volna a vérvétel időpontjával – akkor ittas vezetés kísérlete miatt vonhatják felelősségre.

Milyen járművet vezethetek ittas állapotban a Btk. szerint?

Lehetőleg semmilyet! A Btk. büntetni rendeli, ha valaki bármilyen vasúti vagy légi járművet vezet. A vasúti és légi járművek esetén a törvény büntetni rendeli azoknak az eszközöknek az ittasan történő vezetését is, amelyek a gépi meghajtással nem rendelkeznek, mint például a vitorlázórepülő és a siklóernyő.

Ittas vezetés miatt büntetni rendelik továbbá azt is, aki gépi meghajtású úszó létesítményt, vagy közúton, illetve a forgalom elöl el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet.

Fentiekből következik, hogy amíg a csónak, vízibicikli, ittas vezetését a Btk. nem bünteti, addig a motorcsónak vezetését már igen. Amíg a lovas kocsi, vagy az emberi erővel hajtott kerékpár (a Btk. alapján) vezethető ittasan, addig az elektromos segédmotorral felszerelt kerékpár már nem, mint ahogyan a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a villamos, a gépkocsi és valamennyi egyéb gépi meghajtású közlekedési eszköz vezetése is tilos ittasan. (Figyelem a cikk kizárólag a Btk. szabályait tartalmazza a szabálysértési törvényét nem! Az a cselekmény ami nem valósít meg bűncselekményt, szabálysértést még megvalósíthat.)

Mikor vezetem a járművet?

A jármű vezetésén, annak elindítását, a mozgásba hozott jármű irányítását értjük. Nincs annak jelentősége, hogy hosszabb vagy rövidebb távolság megtétele-e az elkövető szándéka vagy célja. A segédmotoros kerékpárt vagy motorkerékpárt ittasan toló személy viszont nem tekinthető járművezetőnek, mivel a jármű erőforrását, a gépi meghajtást a jármű mozgatásához nem veszi igénybe.

Az ittas vezetés vétsége szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia, vagyis tudatában kell lennie azzal, hogy alkoholtól befolyásolt állapotban vállalkozik a vezetésre.

Milyen büntetést kaphatok az ittas vezetésért?

Feltétlenül számítania kell egyéb büntetés mellett járművezetéstől eltiltásra.

Btk. 55. § (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

 (3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.

Az ittas vezetés vétségi alakzata esetében a bíróság legfeljebb 2 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, legvalószínűbb büntetés azonban a pénzbüntetés. Ennek mértéke a bírói gyakorlat szerint 250.000 – 300.000,- Ft, de természetesen ettől a bíróság megállapíthat jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb összeget is. A törvény értelmében a legalacsonyabb kiszabható pénzbüntetés 30.000,- Ft, míg a legmagasabb 270 millió Ft.

Btk. 50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.

 (3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.

(4) A bíróság ítéletében – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Az ittas vezetés minősített eseteit sorolja fel a Btk. 236. § (2) bekezdése, amely a cselekménnyel összefüggésben gondatlanul okozott következmények súlyához mérten állapítja meg azok büntetését is. A büntetés felső határa az alábbiak szerint akár 10 év is lehet.

Btk. 236. § (2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Úgy gondolom, hogy a minősítő körülmények közül külön magyarázatot érdemel a tömegszerencsétlenség és a halálos tömegszerencsétlenség fogalma.

Tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember (az elkövetőn kívül) súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett;

Halálos tömegszerencsétlenség pedig az, amelynek következtében legalább egy ember meghalt és legalább kilenc más személy megsérült.

A törvényben meghatározott minősített esettek a terhelt terhére kizárólag abban az esetben állapíthatók meg, ha az ittas vezetés okozza, az ittas vezetéssel okozati összefüggésben állnak be a (2) bekezdésben felsorolt következmények. Ilyen lehet például, ha az elkövető az ittassága miatt nem adja meg az elsőbbséget, vagy túllépi a megengedett haladási sebességet és ezzel összefüggésben következik be a baleset, aminek következménye pedig a személyi sérülés, esetleg halál.

Előfordulhat ugyanis, hogy az elkövető ittassága nem okozója a fent említett következményeknek. Ilyen eset lehet például, ha az ittas vezető nem szeg meg semmilyen közlekedési szabályt, a baleset és a személyi sérülés tőle függetlenül más hibájából, vagy a gépkocsijának meghibásodásából ered. Ebben az esetben az ittas vezetés vétségében marasztalható az elkövető, a minősítő körülmények nem állapíthatóak meg a terhére.

(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

A (3) bekezdés rendelkezései szerint, ha valaki csónakot, kerékpárt, lovaskocsit ittasan vezet és a (2) bekezdésben meghatározott következményeket idéz elő, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint büntetendő.

Ittas vezetés ügyvéd szemmel

Természetesen a leírtakon túl számos körülmény befolyásolja, hogy valaki elkövetett-e ittas vezetést, és ha igen akkor annak az alap vagy valamely minősített esetét. Kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a cselekmény terheltje mikor, milyen alkoholt fogyasztott, mit evett, hány kiló, milyen távra tervezte az útját, stb…

A vérvétel a gyakorlatban az előállítással kezdődik, ahol a vérvételt orvos végzi. Az orvos rögzíti az észlelt klinikai tüneteket. A szeszes ital fogyasztásának kezdetére, befejezésére, mennyiségére, étkezés idejére, gyógyszerfogyasztásra, testsúlyra vonatkozó adatokat, amelyek később jelentősen befolyásolhatják az eljárás kimenetelét a terhelttől várják.

A vizeletminta vétele minden olyan esetben szükséges, ahol az italfogyasztás, az ittas vezetés és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt, mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben az italfogyasztás időpontjára való visszaszámolást is. Gyakran a vérvételt követően bizonyos idő elteltével ismételten vért vesznek, és a vizeletminta vétel elmarad, pedig a vér és vizelet együttes vétele megbízhatóbb, pontosabb eredménnyel szolgál.

Mi következik az előzőekből? Ha az ittas vezető nem tud vizeletet adni, és még a feltett kérdésekre (mikor, mit, mennyit ivott, mit és mikor evett, hány kiló?), sem válaszol (amihez természetesen joga van) megnehezítheti a bizonyítást, és könnyítheti az ügyvéd dolgát a képviselet ellátása során.

Nyomozóhatóságok nyomozásának részletes szabályairól szóló BM-IM együttes rendelet kimondja, hogy ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges nyomozási cselekményeket késedelem nélkül el kell végezni.

Lehetőleg már a helyszínen, az intézkedés kezdetén az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel ellenőrizni kell a cselekményben érintett járművek vezetőit, valamint azokat az utasokat és más személyeket, akiknek az esetleges alkoholos befolyásoltsága a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentős lehet.

Annál a személynél, akinél az ellenőrzés eredménye alkohol fogyasztására utal, hitelesített légalkoholmérő készülékkel két mérést kell végrehajtani ellenőrzésként, úgy, hogy a két mérés között pontosan 15 perc teljen el.

Mielőtt valakit légalkoholmérő eszközzel ellenőriznek, az ellenőrzött személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy szenved-e tüdőbetegségben, az előző 24 órában szedett-e a vezetési képességére hátrányosan ható szert.

Figyelem! Ha a hitelesített légalkoholmérő készülékkel történő ellenőrzést, a nyilatkozattételt vagy a jegyzőkönyv aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, akkor az eljáró nyomozó hatóság intézkedni fog a szakértői vizsgálathoz szükséges vér, illetve vizeletminta vételéről. Ha a vizeletminta vétel nem vezet eredményre, akkor kétszer vesznek vérmintát úgy, hogy a két vérvétel között kb. 30-45 perc teljen el.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a vizsgálat melyik módját választja, de a későbbi védekezés szempontjából a kétszeri vérvételt javasolnám.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Ne dőljön be az interneten megtalálható azon megtévesztő hirdetéseknek, amik arról szólnak, hogy minden ittas vezetőt felmentetnek. Nincs olyan varázsszer, amely minden ittas vezetés esetében alkalmazható lenne. Nincs az a megoldás, amely mindenkit minden bajból kihúzna. Aki ilyet állít az nem a kihúzásra, hanem a lehúzásra utazik.

Büntető ügyvéd

Közérthetően az ittas vezetésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+