VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása Btk. 300.

300. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Befolyással üzérkedés Btk. 299.

299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy
c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

(3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Befolyás vásárlása Btk. 298.

298. § (1) Aki
a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy
b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban Btk. 296.

296. § (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban Btk. 295.

295. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Hivatali vesztegetés elfogadása Btk. 294.

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Értelmező rendelkezés

300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.

(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Hivatali vesztegetés Btk. 293.

293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vesztegetés elfogadása Btk. 291.

Btk. 291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető
a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Értelmező rendelkezés

300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.

(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Vesztegetés Btk. 290.

Ügyvéd Budapest

 Vesztegetés elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Mi a vesztegetés? Esetleg vesztegetési ügybe keveredett és nem érti miért gyanúsították meg annak elkövetésével?

Az utas menetjegy, valamint érvényes bérlet nélkül utazott a villamoson. Eközben hozzálépett egy jegyellenőr, aki ellenőrzés céljából kérte az érvényesített menetjegyét vagy az érvényes bérletét. Mivel egyikkel sem rendelkezett az ellenőr kilátásba helyezte az eljárás következményeként kiszabható 16.000,- Ft-os pótdíj összeget, amelyet az utas el szeretett volna kerülni. Ennek érdekében felajánlott és átadott 5.000,- Ft-ot az ellenőrnek, aki a pénzt a zsebébe csúsztatta.

A vesztegetés törvényi tényállása szerint: „Aki (az utas) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (jegyellenőrnek) vagy rá tekintettel másnak (ez most nem játszik szerepet) azért ad vagy ígér jogtalan előnyt  (jelen esetben az 5000 Ft), hogy a kötelességét megszegje (ez nem más, mint a jegyellenőr munkaköri leírásában szereplő ellenőrzési, szankcionálási, adminisztrálási, stb. feladatok kötelező teljesítése) miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben a jegyellenőr nem fogadja el az utas által felajánlott összeget, akkor ő nem büntetendő a vesztegetés miatt, azonban az utas igen. Ez utóbbi nyilván függ attól, hogy az elkövetett cselekmény a nyomozóhatóság tudomására jut, vagy sem.

Ha a jegyellenőr elfogadja a számára felajánlott összeget, abban az esetben Ő, a vesztegetés elfogadása alapeseti és minősített eseti törvényi tényállását valósítja meg.

Vesztegetés elfogadása alapeset: „Aki (jegyellenőr) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében végzett tevékenységével (röviden jegyellenőrzési tevékenység) kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (5000 Ft), illetve a rá tekintettel harmadik személynek (ez most nem játszik szerepet) adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A törvényi tényállás szerint, nem csak a jogtalan előny átadása, hanem annak ígérete és elfogadása is büntetendő cselekményt képez. Az utas aki ad, ígér aktív vesztegető, míg a jegyellenőr aki a zsebébe csúsztatta a pénzt, vagy a másnapi pénzátadást, vagy csak annak ígéretét fogadja el, passzív vesztegető.

Az tényállásban szereplő rá tekintettel másnakfordulat olyan személyre utal, aki a jegyellenőrhöz „fűződő tényleges – vagy állítólagos – kapcsolatára tekintettel képes lehet, vagy képesnek tartott arra, hogy őt befolyásolja.”. Értsd: Az utas a jegyellenőr bátyja részére ad 5.000,- Ft-ot, aki azt az utas kérésére továbbítja a jegyellenőrnek azért,, hogy a pótdíjat ne szabják ki az utassal szemben. Nyilván ennek rendeltetéséről tud a báty, ezért az utas bűnsegédévé válik.

Vesztegetés elfogadása minősített esetét valósítja meg a jegyellenőr, ha a jogtalan előnyért cserébe a kötelességét megszegi.

A vesztegetés tényállásnak az elkövetése nem csak a szigorúan vett gazdasági társaságok esetében (állami vállalat, szövetkezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság Kft., Nyrt., Zrt egyesülés, egyéni vállalkozó, stb.) állapítható meg, hanem az olyan szervezetek esetében is, amelynek a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolatai vannak.

Fontos kiemelni, hogy a fentiekre tekintettel a kereskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás, stb. vonatkozásaiban is megállapítható a vesztegetés bűncselekményének törvényi tényállása.

A bűncselekményt külföldi gazdálkodó szervezettel kapcsolatban is el lehet követni.

Vesztegetés Btk. 290. §

Btk. 290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Értelmező rendelkezés

300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.

(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Büntető ügyvéd

Közérthetően a vesztegetésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Hivatali Vesztegetés Btk. 293.

Hivatali Vesztegetés – Btk. 293. § – 294. §Vesztegetés miatt büntető eljárást indítottak Ön ellen, pedig nem is adott át „kenőpénzt, jattot, sápot, csúszópénzt, ” senkinek!

 

Mi is az a hivatali vesztegetés?

Az alábbi hétköznapi példa sokak számára ismerősnek tűnhet, azonban a vesztegetés törvényi tényállásának rövid magyarázata újdonságként is hathat.

László – foglakozása szerint plasztikai sebész – a személygépkocsijával egy kis város főútján haladt és közben a kezében tartott mobiltelefonján beszélt. Ezt észlelte a szemből közlekedő rendőrjárőr, aki a rendőrautóval azonnal megfordult és megállásra szólította fel Lászlót. Az igazoltatás után a rendőr ismertette az elkövetett szabályszegő magatartást, valamint az ellenőrzés során megállapított alkoholfogyasztás mértékét és ismertette ezek jogkövetkezményeit.

László az eljárás elkerülése végett felajánlott és átnyújtott kétszázezer forintot a rendőr részére, aki az összeget visszautasította, majd vesztegetés, valamint járművezetés ittas állapotban bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt előállította a helyi rendőrkapitányságra. A cselekmény szemtanúja volt egy a járdán éppen ott kíváncsiskodó gyalogos, és természetesen a rendőr járőrtársa is. Lászlót az elkövetett cselekményei miatt gyanúsítottként hallgatták ki és a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító ítéletet mondott ki a vesztegetés elkövetése miatt is.

A tapasztalatok alapján vannak olyan személyek, akik a fenti cselekményt nem tartják különösebben jogellenesnek, mivel abban az esetben, ha a rendőr elfogadja az összeget, akkor azt mondják egy baráti beszélgetés alkalmával, hogy milyen rendes, elnéző volt a „yard” és csak egy kis „jattot” adott neki. Pedig ebben az esetben a vesztegetés megjelenik mindkét oldalon, vagyis a rendőr részéről is, és a készpénzt átadó részéről is, amit a törvény komoly büntetéssel rendel büntetni.

Hivatali Vesztegetés Btk. 293. §

Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hivatalos személyek körét a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja részletesen felsorolja. Példálózó jelleggel ide tartozik a rendőr, az ügyész, a bíró, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó stb…

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, a cselekménnyel összefüggésben álló pozitív változást jelent. Az előny lehet vagyoni és nem vagyoni is, vagyis a vesztegetés során az előny nemcsak a készpénzre korlátozódik, hanem az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas fogalom körébe tartozókra is. Tehát előny lehet ajándék, valamely szolgáltatás, indokolatlanul magas árengedmény, kedvezmény, a tartozás elengedése, valamely kereseti lehetőség, például másodállásbeli foglalkoztatás biztosítása, a kamatmentes kölcsön, de még a szexuális szolgáltatás, stb…. is ebbe a kategóriába tartozhat.

Amikor valakit befolyásolni törekszünk, akkor valamilyen magatartás tanúsítására, vagy éppen attól való tartózkodásra, nem tevésre próbáljuk rávenni. A vesztegetés elkövetéséhez nem szükséges az, hogy a felajánlott előnnyel (pénzzel) elérjük a célunkat, vagyis nem kell, hogy a hivatalos személy elfogadja azt. A vesztegetés már az előny felajánlásával megvalósul az aktív vesztegető részéről.

A tényállások további megértése miatt a bűncselekmények alanyaival, vagy ha inkább úgy tetszik tetteseivel is kell foglalkozni egy keveset, mivel különbséget kell tenni a hivatali vesztegetés aktív és passzív formái között.

Aki átadja vagy ígéri az előnyt és ezzel befolyásolni törekszik a hivatalos személyt a működésével (tevékenységével) kapcsolatban ő a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár csak az előny ígéretet elfogadja, esetleg kéri ő a hivatali passzív vesztegető. Egyszerűbben, aki valamely hivatalos ügyben eljárva a vonatkozó normákon kívül akar valamit elintézni és ezért cserébe ad, ígér aktív, aki tartja a markát, vagy ígéretet fogad el az passzív vesztegető.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

László a plasztikai sebész cselekményét a törvény 1 – 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, hiszen a vele szemben intézkedő rendőrnek kötelessége, hogy a szabálysértés elkövetése (kézben tartott telefonnal telefonálás), illetve a vérének alkohol koncentrációjától függően ittas vezetés szabálysértése, vagy bűntette miatt a szükséges intézkedéseket megtegye, az eljárást megindítsa. A rendőr hiába nem fogadta el a felajánlott pénzt, László azzal, hogy eredménytelenül, de megpróbálta „megvenni” a rendőrt a cselekményt elkövette.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Hivatali Vesztegetés Elfogadása

Btk. 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) az előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Amennyiben László sikerrel járt volna, és a rendőrt sikerül rávennie arra, hogy engedje őt el, akkor rendőrt a törvény a passzív hivatali vesztegetés elkövetése miatt 2-8 évig, vagy akár (ha vezető beosztású hivatalos személyként követi el) 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel is bünteti, ugyanis a rendőr a hivatali kötelességét szegi meg, mivel a rá vonatkozó jogszabályok és egyéb normák határozzák meg szolgálati feladatait, amelyet kötelességszerűen kell végrehajtania. Másként: a rendőr észleli a szabályszegő magatartást és azt szankcionálnia kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Természetesen mind a fenti példánkat, mind a vesztegetés cselekményének a minősítését tovább bonyolítja, ha László nem közvetlenül a rendőrnek, hanem rá tekintettel harmadik személynek (például a feleségének) ad vagy ígér előnyt, ajánl fel például egy pár új keblet. A törvény annak ellenére, hogy a rendőr feleségének esztétika látványán, és akár a rendőr házasságán – ezen keresztül a munkájának minőségén – is sokat javíthat a felajánlás, ugyancsak bűncselekményként értékel a cselekményt.

Mindenesetre az megállapítható, hogy nem egyszerű a hatóság részéről történő bizonyítás, de a megindított büntetőeljárásban való védekezés sem. A nyomozóhatóságok kimutatásai szerint a nyomozások megindulását az alábbi okok teremthetik meg:

– életviszonyok hirtelen pozitív irányú megváltozása;
– a vizsgált személy hivatalos jövedelméből nem magyarázható költekezés;
– személyes, társas problémák kialakulása;
– olyan meghívások elfogadása, amelyek soha nem kerülnek viszonzásra;
– előléptetés, kinevezés elutasítása;
– nagy értékű ajándékok érkezése, elfogadása;
– indokolatlan „túlórázás”;
– megalapozatlan döntések meghozatala;
– a belső ellenőrzés manipulálása;
– felesleges, indokolatlan beszerezések;
– stb.

A nyomozó hatóságok kiemelt figyelmet és sok energiát fordítanak a korrupciós bűncselekmények felderítésére, míg a törvény szigorúan rendeli büntetni mind a hivatali aktív, mind a hivatali passzív vesztegetést.

Védőügyvéd

Közérthetően a hivatali vesztegetésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+