VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Kegyelmi mentesítés Btk. 104.

104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.

(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.

Mentesítés egységessége Btk. 103.

103. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.

Bírósági mentesítés Btk. 101.

101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. §

(1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt.

(2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt.

(3) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése, felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy – ha erre módja volt – jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.

(4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.

102. § (1)52 A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság ítéletében előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes.

(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.

Törvényi mentesítés Btk. 100.

100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés
a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,
c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése napján,
d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,
e) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján,
f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével,
g) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével,
h) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével,
i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítés nem terjed ki
a) foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának,
b) járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának,
c) kitiltás esetén az ítéletben meghatározott településen vagy az ország meghatározott részén való tartózkodás,
d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt sportrendezvények látogatásához való
jogára.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók.

Mentesítés hatálya Btk. 98.

98. § (1) A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.

(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.

Elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények Btk. 97.

97. § (1) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg.

(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.