VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Információ a vádlottak védelméről

BÜNTETŐJOGI VÉDELEM: INFORMÁCIÓ A TERHELTEK (GYANÚSÍTOTTAK, VÁDLOTTAK) VÉDELMÉRŐL

VÉDŐÜGYVÉDRE VAN SZÜKSÉGE?

Több különböző módját ismeri a védekezésnek egy gyakorlott védőügyvéd a büntetőeljárásban. A védekezéstől függően, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a cselekmény, amivel meggyanúsították nem bűncselekmény, azt nem Ön követte el, vagy nem áll a nyomozóhatóság (ügyészség) rendelkezésére elegendő bizonyíték ahhoz, igazolni tudják azt, hogy a bűncselekményt Ön követhette el és nem más.

Előfordulhat, az is hogy a büntetőtörvényben meghatározott bűncselekmény valamennyi tényállási elemét megvalósította (a bűncselekményt a különös rész szerint elkövette), mégsem büntethető. Fontos, hogy amennyiben büntetőeljárás folyik Önnel szemben, minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával annak érdekében, hogy minél előbb kidolgozhassuk a védekezését. Előbb velünk beszéljen, csak azután a rendőrökkel.

Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok

Gyermekkor

Az elkövető nem büntethető, ha a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez, az a tizenkettedik életévét betöltött személy, aki emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, életveszélyt vagy halált okozó súlyos testi sértést, rablást, vagy kifosztást követett el, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekménye felismeréséhez szükséges belátási képességgel.

Kóros elmeállapot: Nem büntethető az elkövető, ha a bűncselekményt olyan szellemileg zavart állapotban követi el, amely miatt képtelen felismerni cselekménye következményeit. Az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha zavarodottsága korlátozza a bűncselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A hivatkozott szabályozás nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, vagyis ha alkoholt, vagy bódító hatású szert önszántából fogyasztott és ezek bármelyikének hatása alatt követte el a bűncselekményt.

Kényszer vagy fenyegetés: Ha a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatására követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartást tanúsítani akkor nem büntethető. A büntetést a bíróság korlátlanul enyhítheti, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetése során korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

Tévedés

Olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott nem büntethető. Nem büntethető, ha a büntetendő cselekményt azzal a feltételezéssel követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka van.

Jogos védelem

Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített védelmi eszközt, – amely az élet kioltására nem alkalmas – amelytől a jogtalan támadó sérelmet szenved feltéve, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Nem büntetendő a cselekménye, amelyre a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha éjjel személy ellen, fegyveresen személy ellen, az élet kioltására alkalmas eszközzel személy ellen, személy ellen csoportosan (három vagy attól több személy) követik el, továbbá akkor is feltételezni kell, hogy a támadás a védekező életének kioltására irányult, ha lakásba éjjel, lakásba fegyveresen, lakásba élet kioltására alkalmas eszközzel (felfegyverkezve) vagy csoportosan jogtalanul hatolnak be, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre (például a kertbe)  jogtalanul fegyveresen hatolnak be. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

Végszükség

Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekménye nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető, ha azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

Jogszabály engedélye

Számtalan olyan helyzet van, amikor a jogszabály – és itt nem kizárólag a büntető törvényre gondolunk – megenged, lehetővé tesz bizonyos cselekményeket, amelyek ennek következtében a büntetőjogi felelősség alól kikerülnek, az elkövetője nem büntethető. Ilyen lehet például a fegyvertartás, amit ha engedély birtokában gyakorol abban az esetben nem büntethető, de engedély hiányában lőfegyverrel visszaélés bűntettét követi el.

A felsoroltakon túl számtalan módja van a védekezésnek, ezért ha folyamatban lévő büntető ügye van Magyarország területén, és meg szeretné vitatni egy tapasztalt védőügyvéddel a lehetőségeit forduljon irodánkhoz. A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva hatékonyan, határozott fellépéssel védi ügyfeleit valamennyi bűncselekmény esetében.

Hamis vád Btk. 268.

Hamis Vád elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Esetleg hamisan vádolták meg és nem tudja mit tegyen? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Btk. 268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.

(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.

Hamis vád példa

A válófélben lévő nő az édesapjától ajándékba kapott (különvagyonát képező) személygépkocsiját kölcsön adta a 20 éves fiának, aki egy vidéki nagyváros labdarúgó mérkőzésére vitte el azzal három haverját. A meccs után a két csapat szurkolótábora a város utcáin összecsaptak, amelynek következtében a kölcsönkapott személygépkocsi is erősen megrongálódott. Hazaérkezésekor a fiú a szétvert gépkocsit a házuk előtti parkolóban állította le, majd reggel elmondta a történteket az anyjának.

A nő ezt követően személyesen feljelentést tett a rendőrsége. Feljelentésében előadta, hogy látta amint a férje, aki több hónapja különél   az éjszaka, egy szerszám fa nyelével szétverte, az tulajdonában lévő (külön vagyonát képező) autóját, közel 150.000,- Ft nagyságú kárt okozott abban. A férj ellen a rendőrség kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt büntetőeljárást indított, amelynek során őt gyanúsítottként hallgatta ki.

Mit jelent a hamis vád?

1) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol:

A megvádolt személynek élő, az elkövető által egyedileg beazonosított személynek kell lennie. A hamis vád elkövetőjének nem kell pontosan név szerint megneveznie a hamisan megvádolt személyt, elég, ha az általa előadottakból egyértelműen meg lehet állapítani a személyét.

Ha a megvádolt személy, a vádolás időpontjában már halott volt, az elkövető a hamis vád bűntettét nem, de a kegyeletsértést megvalósíthatja.

Ha a hamis vád kitalált személy ellen irányul, az elkövető cselekménye hatóság félrevezetésének megállapítására lehet alkalmas.

A szóhasználata szerint “ismeretlen tettes” vagy meg nem nevezett személy ellen tett feljelentés is megvalósíthatja a hamis vádat, ha valójában egyedileg meghatározott személyre tereli a gyanút [BJD 2811., 2814.].

Ha valaki nem mást, hanem magát vádolja hamisan bűncselekmény elkövetésével, úgy a cselekménye a hamis vádat nem valósítja meg, de a hatóság félrevezetése (Btk. 271.) megállapítására lehet alkalmas.

A hamis vád akkor is megvalósul, ha az elkövető olyan személyt vádol hamisan, aki nem büntethető (kivéve, ha a vád kifejezetten utal a büntethetőségi akadályra).

A vádolásnak hatóság előtt kell történnie, de a hamis vád bármely hivatalos személy előtt elkövethető, ha az annak megfelelő tényállást az elkövető a hivatalos személy eljárása során teszi meg, mivel a hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A hamis vád, hatósági kikérdezés során tett nyilatkozatban, vagy tanúvallomásban is megvalósítható.

A vád akkor hamis, ha az elkövető, – a büntető törvénykönyv különös részében meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő, a cselekmény lényegét jelentő tények vonatkozásban – valótlan tényállást ad elő.

A hamis vádolás fogalmilag azt is jelenti, hogy a hatóság előtt tett tényállítás objektíve valótlan, vagyis az tartalmában eltér a valóságtól, és a megvádolt személlyel szemben csak azért indult büntetőeljárás, mert a feljelentés a valóságtól eltérő adatokat tartalmazott [BH 2000.436.].

A tényállításnak kifejezettnek kell lennie. Valamilyen tény vitatása egymagában még nem hamis vád még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki bűncselekményt követett el (pl.: “a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak” – azaz hamis tanúzás bűntettét követte el [BH 1978/316.].

Nincs hamis vád, ha az elkövető olyan cselekményt tulajdonít másnak (pl. a vádlott-társának), amely miatt már folyik a büntetőeljárás az utóbbi ellen. Ezzel nem lépi túl a védekezési jog kereteit sem [BJD 4956., 9072.].

A tényállítástól meg kell különböztetni a tényre utaló kifejezést, amely csak általánosságban utal meghatározott személy magatartására (pl. N. N. “hamisan tanúskodott”). Az ilyen állítás konkrét terhelő tények megjelölése nélkül legfeljebb a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, és így rágalmazást valósíthat meg [BJD 7330.].

Nem valósít meg hamis vádat vagy hamis tanúzást az ittas járművezetés miatt indult eljárásban a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem más, józan személy vezette. E tényállítás tartalma ugyanis nem bűncselekményre vonatkozik [BH 2006.104.].

Hamis vádért felel a terhelt, ha az általa elkövetett közvádas bűncselekményt másnak tulajdonítja. Ennek egyik esete, amikor a tetten ért terhelt más létező személynek adja ki magát, s ezzel azt a személyt teszi ki eljárásnak [BH 1984.92.].

A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy – aki a hatóság tagjai előtt a testvére személyi adatainak bemondásával igazolja magát – a testvér sérelmére hamis vád bűntettét követi el, annak ellenére, hogy a személyazonosságát utóbb megállapítják és a testvére ellen a büntetőeljárás nem indul meg [BH 2005.91].

Megállapítható a hamis vád akkor is, ha a bűncselekmény lényegében megtörtént, de a vádaskodó elhallgatja a büntetőeljárás akadályát, vagy olyan körülményt fűz valamilyen cselekményhez, amely miatt az bűncselekménynek látszik [BJD 7329.].

2) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására:

Bizonyítékot koholni, kizárólag hamis tárgyi bizonyítási eszköz létrehozásával, vagy valós tárgyi bizonyítási eszköz megváltoztatásával lehet. A koholt bizonyítéknak alkalmasnak kell lennie azon valótlan tények bizonyítására, hogy bűncselekmény történt, és azt meghatározott személy követte el, vagy annak a valótlan ténynek a bizonyítására, hogy a valójában megtörtént bűncselekményt meghatározott (hamisan vádolt) személy követte el.

Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Hamis bizonyítási eszköz létrehozását jelenti például, ha az elkövető szándékosan valaki más által használt mobiltelefont (egyéb használati tárgyat, személyes dokumentumot, vagy a DNS-ét tartalmazó hajszálat, vért, stb..) helyez el a bűncselekmény elkövetésének a helyszínén.

Bizonyítási eszköz meghamisítása például a bűncselekmény helyszínén talált tárgyak átrendezése, míg a bizonyítási eszköz eltávolítása bűnpártolást valósít meg.

A fenti példát kiegészítve: A válófélben lévő nő, hogy nyomatékot adjon a feljelentésének a pincéjében  fellelt, korábban a férje által használt keményfa nyelet helyez el a gépkocsijában, amelyen szerinte a férje daktiloszkópiai (ujj-, tenyérnyom) nyomtöredéke, és biológiai anyagmaradványa található meg.

A koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása általában oly módon történik, hogy az elkövető a bizonyítási eszközt átadja, vagy közli a feltalálási helyét stb., de megvalósulhat úgy is, ha az elkövető cselekményének következtében találnak rá, (például a helyszínén hagyott eszközre) vagy az elkövető mással viteti el hatósághoz.

A cselekmény megvalósul (befejezett), amikor a hatóság előtt a hamis vád szóban elhangzik, vagy a hamis vádat tartalmazó irat a hatósághoz megérkezik, a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására jut.

Kísérlet miatt büntetendő az elkövető, ha a hamis vádat tartalmazó iratot a hatóságnak megküldte, de az valamilyen oknál fogva nem érkezik meg a címzetthez, illetve, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására juthasson, de az valamilyen oknál fogva elmaradt.

A hamis vád annyi rendbeli, ahány személyt vádol meg a tettes. Ha egy vádban egy embert több bűncselekmény elkövetésével vádol meg a tettes, nem valósul meg halmazat.

Ha a hamis vád egyrészt a hatóság előtt másnak bűncselekmény elkövetésével történt hamis vádolásával, másrészt koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatalával valósul meg; az előbbi elkövetési fordulat megállapításának van helye, míg a bizonyíték koholásában megnyilvánuló magatartást a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell értékelni [BH 2002.256.]

A hamis vád folytán megindított eljárás során a vádaskodó által tett tanúvallomás nem értékelhető – hamis tanúzásként – halmazatban [a hamis vád büntetlen utócselekménye; BJD 4955.].

A Btk. 269. § értelmében a hamisan vádolni nem kizárólag a Btk.-ban megjelölt bűncselekményekkel lehet valakit, hanem szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértés, vagy fegyelmi vétség elkövetésével is.

Hamis vád minősített esetei, a hamis vád büntetése

Amíg a hamis vád elkövetését a törvény alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, – amely helyett kiszabható akár elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, stb.., illetve e büntetések közül több is – addig minősített esetben

– ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indult, 1 évtől 5 évig
– ha az érintettet (vádlottat) a hamis vád alapján elítélték, vagy ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozott amelynek az elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti 2 évtől 8 évig,
– ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a hamis vád elkövetőjét 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A hamis vád bűncselekménye gondatlanságból is elkövethető, amit a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. [Btk. 268. § (5)] (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy aki cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

A Btk. 270. § (2) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzésére nyújt lehetőséget azzal szemben, aki a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt feltárja a hatóságnak.

Hamis vád feljelentése

Amennyiben a hamis vád miatt valamilyen oknál fogva nem indul büntetőeljárás, vagy ha a hamis vád folytán (a megvádolt ellen) indult eljárást befejezték, a feljelentés az általános szabályok szerint bárki megteheti.. Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Hamis vád elévülése

A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekményvéget ér,

Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Fontos leszögezni, hogy a hamis vád elkövetését mint a többi bűncselekményt is, bizonyítani kell. Nem valósít meg hamis vádat az a személy, akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményt (például önbíráskodást, rablást, rágalmazástzsarolást, csalást, sikkasztást,) nem sikerül bizonyítani, és ezért a büntetőeljárást megszüntetik, vagy az felmentéssel zárul. Hamis vádnak csak az a cselekmény minősülhet, amikor az elkövető tudja, /vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene/, hogy az a tényállás, elkövetési magatartás amit állít, amivel mást terhel valótlan, és ahhoz, hogy emiatt el is ítélje a bíróság az szükséges, hogy ez – mármint, hogy tudta, hogy hamisan vádaskodik – bizonyítható legyen.

Ha a hamis vád bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Közérthetően a hamis vádról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Hamis tanúzás Btk. 272.

Hamis tanúzás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Ismerni szeretné a jogait lehetőségeit? Forduljon tapasztalt ügyvédhez!

Btk. 272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.

(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért,
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Hamis tanúzás példa

István, egy barátjával, és egy 15 cm pengehosszúságú késsel felszerelkezve elmegy Gábor lakásához, behajtani Gábor adósságát. István és barátja, Gábort éppen a kapuban találják, azonnal kérdőre is vonják. István jobb kezébe veszi a kést, meg is fenyegeti Gábort -„Elvágom a torkod, ha nem adod vissza a pénzem!”- miközben a barátja ököllel először gyomron, majd arcon üti Gábort.

István és barátja a fenti cselekményével megvalósítják a felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás bűntettét.

Az eseményeket végig nézi Gábor szomszédja Laci, aki haragos viszonyban van Gáborral. Laci közel áll az eseményekhez, mindent hall, és még azt is volt ideje és módja megfigyelni, hogy Istvánnak ugyanolyan kése van, mint neki, amivel hadonászva fenyegeti Gábort. A cselekményt Istvánék fenyegetőzéssel folytatják, amit az arra járó rendőrök szakítanak félbe. A rendőrök sem az ütéseket, sem a kést nem látták, arról a helyszínen Gábor számol be nekik.

A rendőrök a helyszínen meghallgatják a jelenlévőket. Gábor elmondja, hogy István késsel megfenyegette, miközben a barátja megütötte, hogy adja vissza István pénzét. István és a barátja tagadja, a fenyegetést és a bántalmazást, kést pedig nem találnak a rendőrök Istvánnál (egy bokorba dobta, amit nem láttak). Elmondásuk szerint csak vitatkoztak.

Laci (tanú) hallja, mit mondanak Istvánék a rendőröknek, és hasonlóan adja elő az eseményeket. Jöttem hazafelé, amikor azt láttam, hogy az a két férfi odalép Gáborhoz, és elkezdenek vitatkozni. Kést vagy ütést nem láttam, csak vitatkozni hallottam őket.

Ez a cselekménye Lacinak még nem meríti ki a hamis tanúzást. Miért nem? A választ a későbbiekben tárgyaljuk.

Lacit később behívják a rendőrségre tanúskodni. Közlik vele a jogai és a kötelezettségeit, majd a hamis tanúzás következményeinek ismeretében Laci megismétli amit a helyszínen intézkedő rendőröknek mondott. „Kést és ütést nem láttam, csak vitatkozni hallottam őket”.

Ezzel a magatartással a tanú az ügy lényeges körülményeire vonatkozó olyan valótlan vallomást tett aktív mód , amely alkalmas arra, hogy ez alapján ne lehessen megállapítani az objektív igazságot, tehát a hamis tanúzás vétségét követi el.

Hamis tanúzás magyarázata

A hamis tanúzás bűncselekmény jogi tárgya a hatósági eljárások zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, vagyis hogy az igazságszolgáltatás során eljáró hatóságok megalapozott és igazságos határozatokat hozhassanak.

A hamis tanúzás elkövetési magatartásai:
– Valótlan tényállítás (valótlan vallomás tételével (aktív hazugság),
– Valóság elhallgatása (passzív hazugság)
– Hamis szakvéleményadás
– Hamis felvilágosítás-adás
– Hamis fordítás
– Hamis okirat szolgáltatása
– Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása

A hamis tanúzást el lehet követni bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság (rendőrség, NAV, ügyészség), szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, választott bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban.

Hamis tanúzást kizárólag az eljárásban tanúként kihallgatott személy követheti el.

Nem tanúvallomás az olyan nyilatkozat, amely előtt az érintett személyt nem figyelmeztetik arra, hogy tanúként hallgatják ki, nem oktatják ki jogaira és kötelességeire, valamint mentességi jogára, és nem hívják fel a figyelmét a hamis tanúzás következményeire. Ezek alapján nem minősül tanúvallomásnak, az a nyilatkozat, amelyet Laci, a helyszínen intézkedő rendőröknek tett, ezért nem büntethető hamis tanúzás elkövetésért.

 Tanú

A szakirodalom a tanút a bizonyítás egyik fontos alanyának tartja. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. [Be. 79. § (1) bek.] A tanú kihallgatásának a célja, hogy vallomásával elősegítse a bizonyítást. Ezért a különböző eljárásokban bárkit bevonhatnak, megnevezhetnek tanúként, aki az adott helyzetre tekintettel rendelkezik érzékelési készséggel, és persze tud kommunikálni. A tanúkat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk.

A tanú lehet:
közvetlen közvetlenül észleli a cselekményt, eseményt, stb. (szem-, fültanú);
közvetett mások elmondásán nyugszik a tényismeretük;
érdektelen nincs anyagi, jogi, érzelmi egyéb kötődése a cselekményhez;
érdekelt van anyagi, jogi, érzelmi kötődése a cselekményhez;
felfedező tanú aki elsőként észleli az adott cselekményt, eseményt;
sértett, mint tanú ha közvetlenül észleli a cselekményt, eseményt (speciális).

A tanúkat lehet csoportosítani vallomásuk igazságtartalma alapján. Eszerint objektív oldalról vizsgálva a közölt tények lehetnek hamisak vagy igazak. Szubjektív szempontból elemezve a tanú igazat akar és/vagy tud mondani, vagy nem akarja a valós tényeket közölni. Ez utóbbinak számos oka lehet, például: megfélemlítették, lefizették, gyűlöletet érez, egyéb érdeke fűződik hozzá, stb.

A tanúvallomás igazságtartalmát számtalan taktikai fogással ellenőrizhetik. A hatóság azt vizsgálja, mik azok az egyéb bizonyítékok amiket összevetve a tanú vallomásával erősítik, gyengítik, vagy egyenesen cáfolják azt, bizonyítva a hamis tanúzás elkövetését. A tanú vallomását összevethetik más tanú, illetve a terhelt vallomásával, a szakértő által készített szakvéleménnyel, a tárgyi bizonyítási eszközökből levonható következtetésekkel stb., de egyéb nyílt vagy titkos nyomozási cselekmények foganatosítása is lehetséges.

Könnyen lehet következtetést levonni a tanú szavahihetetlenségére, ha a tanú következetlen, a vallomásai egymástól eltérnek, lényeges körülményekben ellentmondásosak, aminek logikus, életszerű, elfogadható magyarázatát nem tudja megadni.

Hamis tanúzás megvalósítható Valótlan tényállításával (valótlan vallomás tételével (aktív hazugság): A fenti példára visszatérve, tételezzük fel, Laci azt állította, Gábor szándékosan vitát provokált Istvánnal, aminek következményeként István megütötte Gábort. Ebben az esetben az ügy lényeges körülményére vonatkozó olyan valótlan vallomást tett aktív mód , amely (önmagában értékelve) alkalmas arra, hogy ez alapján ne lehessen megállapítani az objektív igazságot. Nem a valóságban megtörtént eseményeket tárja a hatóság elé.

Hamis tanúzás megvalósítható Valóság elhallgatásával (passzív hazugság): a tanú a vallomástétele során az általa ismert tények egy részét szándékosan elhallgatja. A valóság elhallgatása nem egyenlő a vallomástétel megtagadásával. A fenti példára visszatérve, Laci elhallgatta a valós és általa ismert tényeket, hiszen hallotta, hogy Istvánék pénzt követelnek, István késsel fenyegetőzik, még a kést is látta, és látta, ahogy István barátja megüti Gábort, mégsem számolt be róla, holott tudta, hogy az ügy megítélése szempontjából fontos.

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis szakvéleményadással, hamis szaktanácsadói felvilágosítás adásával: kizárólag az eljárásban szakértőként, illetve szaktanácsadóként kirendelt, vagy bevont személy követheti el. A szakvélemény három részből, a vizsgálatból, a leletből, és a véleményből áll. A szakvélemény valótlan, ha bármelyik része nem egyezik meg a valósággal.

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis tolmácsolással vagy hamis fordítással: kizárólag az eljárásban tolmácsként, vagy fordítóként kirendelt személy követheti el. Lényege, hogy a fordítás, illetve tolmácsolás tartalma nem azonos a más nyelven elhangzott, vagy leírt szöveg jelentésével.

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis okirat szolgáltatásával: Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. [Be. 116. § (1)]. (Ilyen okirat lehet többek között például egy kölcsön szerződés, annak a bizonyítására jött létre, hogy ki, mikor, milyen feltételekkel, kinek adott kölcsönt.)

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatásával: Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Nem büntethető hamis tanúzásért a büntető ügy terheltje, ha büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot, vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat, kivéve, ha ezzel megvalósítja a hamis vád bűntettét, azaz, ha más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására.

Hamis tanúzás büntetése

Ha a hamis tanúzást büntető ügyben követik el, akkor 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a hamis tanúzást polgári ügyben követik el, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

 „A tanú nem felelős egymagában azért, mert tévesen észlelt valamilyen tényt, vagy azt nem pontosan vagy hiányosan őrizte meg emlékezetében. Gondatlansága abban nyilvánul meg, hogy tudomását (amely önmagában lehet helyes vagy helytelen) nem hűen közli, holott közlésének hamisságát fel kellett és fel lehetett volna ismernie. Gondatlan lehet abban is, hogy az ügy lényeges körülményére nézve a valót azért hallgatja el, mert a körülményt nem tartja lényegesnek. A szakértő (szaktanácsadó, tolmács, fordító) gondatlansága a szakmai szabályok megszegésében vagy az ezekkel kapcsolatos mulasztásban is kifejezésre juthat.”
[HVG-ORAC Btk kommentár]

Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hamis tanúzás feljelentése

Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, jogerősen nem fejeződik be, büntetőeljárás kizárólag az alapügyben eljáró hatóság (például bíróság) feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Az alapügy befejezését követően más személy is (tehát nem csak az alapügyben eljárt hatóság) tehet feljelentést hamis tanúzás miatt.

Ki nem büntethető hamis tanúzás miatt?

Nem büntethető hamis tanúzás miatt, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Vagyis nem büntethető a bűncselekmény elkövetője, illetve a bűncselekmény elkövetőjének hozzátartozói.

Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Nem büntethető hamis tanúzásért, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Fontos kiemelni, ha a tanú a kihallgatása alkalmával hamisan tanúskodik, de mielőtt a vallomástételt befejezné, a vallomása hamis részét visszavonja, a hamis tényállításait módosítja, egyben előadja a valóságot, akkor hamis tanúzás miatt nem büntethető. A kihallgatás befejeztével viszont a hamis tanúzás befejezetté válik, ezért ha későbbi kihallgatása során tárja fel a valóságot, akkor az előző bekezdésben említett korlátlan enyhítés, különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzése alkalmazható.

Hamis tanúzás elévülése

A hamis tanúzás büntethetősége elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével.

Az elévülés kezdő napja hamis tanúzás esetén, – amennyiben az alapügyben eljáró hatóság feljelentést tesz – az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Ha az alapügyben eljáró hatóság nem tett feljelentést, az elévülés kezdő napja az alapügy jogerős befejezésének a napja.

Ha a hamis tanúzás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Közérthetően a hamis tanúzásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Védőügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Önbíráskodás Btk. 368. §

Önbíráskodás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Péter szorult helyzetben Istvánhoz fordul, és kölcsönkér tőle két hétre 550.000,- Ft-ot. Természetesen mindent megígér, hogy fizetni fog, még magas kamatot is bevállal, de biztos benne, nem fogja tudni visszafizetni a pénzt sem határidőre sem később. István a kölcsönkért összeget átadja Péternek (ezzel Péter megvalósítja a csalás bűntettét). Elérkezik a fizetési határidő, és természetesen az összeg visszafizetése nem történik meg. Megkezdődik a hitegetés. Elhibázott utalás, lerobbant autó, hirtelen utazás, és számtalan kifogás után István türelme elfogy. Felhívja két barátját, és hárman, baseball ütőkkel és egy bozótvágóval felszerelkezve felkeresik Pétert, akit néhány pofon kíséretében irdatlanul megfenyegetnek a pénz visszaszerzése érdekében, aki néhány ezer forintot át is ad Istvánnak. István és barátai cselekménye kétséget kizáróan megvalósítja az önbíráskodást, de vajon a megvalósításához milyen mértékű erőszakra, fenyegetésre van szükség?

Mit jelent az Önbíráskodás?

Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön önbíráskodást követ el.

Önbíráskodás elkövetési magatartása: valakinek erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Az erőszak a sértettre kiható fizikai ráhatást jelent, amely a bűncselekmények többségében magában foglalja a könnyű testi sértést is, így a cselekmény a könnyű testi sértéssel nem állhat halmazatban.

A büntetőjog megkülönbözteti az akaratot megtörő, és akaratot hajlító erőszakot (fizikai kényszert). A sértett akaratát megtöri (bénító jellegű, lenyűgöző) az erőszak, amikor a fizikai ráhatás miatt a sértett képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására (például lekötözik).

A törvény nem követeli meg a lenyűgöző erejű erőszak alkalmazását, ezért az önbíráskodás az akaratot hajlító erőszak alkalmazásával is megvalósítható.

Az akaratot hajlítja az erőszak, ha a sértett akaratát ugyan nem töri, nem bénítja meg, csupán korlátozza azt.

Önbíráskodás esetében az erőszaknak minden esetben személy ellen kell irányulnia, dolog ellen irányuló erőszak esetében az önbíráskodás akkor valósulhat meg, ha a dolog hatókörében személy is tartózkodik, így arra az erőszak áttevődik, közvetlenül éri.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 7. pontja határozza meg: fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Az önbíráskodás megvalósításához fenyegetésnek nem szükséges az élet vagy testi épség ellen irányulnia. Az önbíráskodás esetében a fenyegetésének nem kell közvetlennek lennie, elég, ha későbbi eseménnyel, később bekövetkező hátránnyal fenyeget az elkövető. Önbíráskodás megvalósításához a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

Annak megítéléséhez, hogy sértettben a fenyegetés komoly félelmet keltett-e, vizsgálni kell a sértett, és az elkövető személyét, egymáshoz való viszonyukat. Vizsgálni kell, a cselekmény szereplőinek életkorát, fizikai, pszichikai állapotát, az egyéb külső tényezőket, körülményeket.

A BH 2001.101. számú határozat indokolásában kifejtettek szerint: A fenyegetés – mint az önbíráskodás bűntettének törvényi tényálláseleme – nem csak verbálisan, a sértett ellenkezése esetére a súlyos hátrány megnevezésével valósulhat meg. Önmagában a védtelen sértettel szemben fellépő, akaratával nyíltan szembehelyezkedő terheltek jelentős túlereje, vagyis a sértett számára nyilvánvaló fenyegetettséget jelentő helyzet kialakítása is alkalmas volt annak kikényszerítésére, hogy a sértett terheltek akaratának megfelelően cselekedjen [HVG-ORAC Kommentár].

Az önbíráskodás célja: a jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése, a cselekmény kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg.

Jogos vagyoni igényként értékeljük az önbíráskodás szempontjából azt az igényt, amely bírósági úton, peres eljárás keretében érvényesíthető. Ebben az esetben fennáll valamilyen jogviszony az elkövető és a sértett között. (Péter kölcsönkért Istvántól, aki az összeget átadta Péternek. Meghatározták a visszafizetés határidejét, Péter pedig határidőre nem teljesített.)

Önbíráskodás körében jogosnak vélt vagyoni igény: olyan vagyoni igény, amely peres úton nem érvényesíthető, (ilyen lehet a szerencsejáték céljára adott összeg, vagy az elévült követelés), illetve az olyan igény, amelyet a sértett vitat, vagy kizárólag az önbíráskodás elkövetőjének álláspontja szerint áll fenn.

Az önbíráskodás elkövetője, a jogos igényét a törvényes (bírósági) út megkerülésével, a törvény által tilalmazott erőszakos módon érvényesíti. Ugyancsak ezt teszi abban az esetben is, amikor a jogosnak vélt vagyoni igényének akar erőszakkal érvényt szerezni, de ebben az esetben a követelése jogszerűsége vonatkozásába tévedésben van.

Az önbíráskodás tettese bárki lehet, az elkövető nem csak a saját, hanem más személy vagyoni igényének az érvényesítése érdekében is felléphet.

Az önbíráskodás kísérleti szakba lép, amikor az elkövető megkezdi a sértett irányába az erőszak kifejtését, illetve a fenyegetés alkalmazását. A cselekmény befejezetté akkor válik, amikor a sértett az erőszak vagy fenyegetés hatására az elkövető által kívánt magatartást tanúsítja, valamit tesz, nem tesz vagy eltűr.

Az önbíráskodás sértettje (passzív alanya) az, akit a tettes valamilyen magatartás tanúsítására kényszerít.

Önbíráskodás büntetése

Az önbíráskodás a súlyosabban büntetendő bűncselekmények közé tartozik, a törvény alapesetben az önbíráskodást egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A Btk. 368. § (2) bekezdése a minősítő körülményeket tartalmazza, amelyek valamelyikének megvalósulása esetén a cselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Btk. 368. § (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy aki a felsorolt tárgyak utánzatával fenyegetve követi el.
A törvény szövege szerint, elégséges a fegyveres elkövetéshez az, ha a tettes az elkövetéskor egy igazi pisztolyt magánál tart, míg ha az a pisztolynak csupán utánzata, (műanyag pisztoly, gáz-riasztó fegyver) akkor azt fenyegetésre is fel kell használnia az.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (mint például a szekerce, konyhakés, húsvágó bárd, vasvilla, stb…) tart magánál.

A magánál tartás a cselekmény elkövetése szempontjából nem azt jelenti, hogy valahol az elkövető ruházatába rejtve, nem látható helyen van egy kés. Amennyiben a sértett a késről nem szerez tudomást, a minősítő körülmény nem állapítható meg. Tehát ha az elkövető szekercét jól látható módon, azért tartja a kezében, hogy azzal az ellenállást leküzdje vagy megakadályozza a minősítő körülmény megállapítható, de ha a sértett számára rejtve marad az eszköz, akkor nem.

Csoportos elkövetés: „csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt” [Btk. értelmező rendelkezések]. A minősített jellege abban rejlik, hogy a csoportos fellépés az elkövetők részéről fokozza, fokozhatja az agressziót, és lehetővé teszi magatartásuk szélsőséges megnyilvánulását, amely fokozott félelmet kelt az észlelő személyekben, valamint nehezíti a bűncselekmény megakadályozását.

Védekezésre képtelenség felmerülése esetében az adott cselekménnyel összhangban vizsgálni kell a sértett tulajdonságait, mint az életkora, testi, fizikai adottságai, pszichés állapota, helyzete. A Btk. 459. § (1) bekezdés 29. (értelmező rendelkezések): védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

Helyzeténél fogva ideiglenesen képtelen az ellenállás kifejtésére, aki a testi, fizikai adottsága, pszichikai állapota alapján képes lenne a védekezésre, de valamilyen külső körülmény okán nem képes az ellenállás kifejtésére.

A Btk. 368. § (3) bekezdése értelmében nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ilyen lehet például, a bűncselekménnyel okozott kár esetében az elkövető feljelentéssel való fenyegetése, a kár megtérítése érdekében, vagy birtokvédelem esetében a jogos önhatalom gyakorlása.

Az önbíráskodás bűntette nem valósul meg, ha az erőszak vagy a fenyegetés az igény érvényesítésének megengedett eszköze; ezért a bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor, ha a birtokos a birtok megvédéséhez szükséges mértékben, önhatalommal hárítja el a birtoka ellen irányuló támadást, illetőleg a már elvesztett birtok védelmében a birtokos önhatalommal jár el, feltéve, hogy más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség magát a birtokvédelmet meghiúsítaná [BH 2000.338.].

Önbíráskodás elévülése

Az önbíráskodás elévülése alapesetben (Btk. 368. § (1) bekezdés) öt év, míg minősített esetben (Btk. 368. § (2) bekezdés) nyolc év.

Önbíráskodás elhatárolása

Az önbíráskodás és a zsarolás cselekménye nagyon hasonlít egymáshoz. A tettes arra kényszeríti a sértettet, hogy valamint tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A két cselekményt a célzata határolja el egymástól. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés, míg az önbíráskodás estén az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének kíván érvényt szerezni, tehát nincs tudatában a követelése jogtalan voltának.

Az önbíráskodással szemben – ahol a tettes a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének igyekszik érvényt szerezni – Rablás esetében a tettes célja az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása, amelyet lenyűgöző erejű erőszak, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen (kvalifikált) fenyegetéssel valósít meg.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Ha az önbíráskodás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Büntető Ügyvéd

Közérthetően az önbíráskodásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Zsarolás Btk. 367. §

Zsarolás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Esetleg Önt zsarolták meg? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolás
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

Gábor telefonon hívja Pétert:

Szia Péter! Képzeld el, beidéztek a bíróságra. Kedden tanúként fognak kihallgatni. Tudod a költségvetési csalásos ügyedben! Sokáig dolgoztam a cégednél, elég sokat tudok a fiktív számlákról, a fekete pénzekről, a feketén dolgozókról, a kamu tanulmányokról. Ha megtámogatnál hétfő estig ötszázezer forinttal, nagyon feledékeny is lehetnék. Állítólag én vagyok a vád korona tanúja. Mit szólsz hozzá? Én gondolkodnék rajta a helyedben. De ha nem, nekem úgy is jó. Csak neked nem lesz az! Jobban teszed, ha tejelsz!

Vajon a fenti – egyoldalú – beszélgetés során Gábor elkövette a zsarolás bűntettét?

Mit jelent a zsarolás? Ki követi el a zsarolást?

 

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A zsarolás tettese bárki lehet. A cselekmény elkövetéséhez az szükséges, hogy az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel a sértettet (cselekmény passzív alanyát) arra kényszerítse, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Társtettese – és nem bűnsegéde – a zsarolásnak az, aki aktív magatartást nem fejt ugyan ki (nem fenyegeti a sértettet), de jelenlétének félelemkeltő, fenyegető hatása van a sértettre [HGY 2008.1859.].

A büntetőjog megkülönbözteti az akaratot megtörő, és akaratot hajlító erőszakot. A sértett akaratát megtöri (bénító jellegű) az erőszak, amikor a fizikai ráhatás miatt a sértett képtelen az akaratának megfelelő magatartásra (például lekötözik).

Az akaratot hajlítja az erőszak, ha a sértett akaratát nem töri, nem bénítja meg, csupán korlátozza azt. A zsarolás bűntett megvalósításához elég, ha a tettes akaratot hajlító erőszakot alkalmaz. Ha a csekélyebb mértékű erőszak hatására a sértett – akarata ellenére – valamit tesz, nem tesz, vagy eltűr, (például nem indít végrehajtási eljárást az adósa ellen) és a sértettnek emiatt vagyoni hátránya keletkezik, a cselekmény megvalósult.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 7. pontja határozza meg miszerint, fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás alapesetének megvalósításához a fenyegetésnek nem kell az élet vagy testi épség ellen irányulnia, nem szükséges, hogy a tettes azt kiabálja „elvágom a torkod, ha nem …”. A zsarolás esetében a fenyegetésének nem kell közvetlennek lennie, vagyis elég, ha későbbi eseménnyel, később bekövetkező hátránnyal fenyeget az elkövető. Fontos, hogy zsarolás esetében a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

A fenyegetés során vizsgálni kell, hogy a sértett, és az elkövető személyét, egymáshoz való viszonyukat. Vizsgálni kell, a cselekmény szereplőinek életkorát, fizikai állapotát, pszichikai adottságait, az egyéb külső tényezőket. Komolytalan a fenyegetés, amikor a 75 éves, 170 centiméter magas, és 60 kilogramm súlyú, nyugdíjas elkövető fizikai erejével, – egy pofon kilátásba helyezésével – fenyegeti meg a 29 éves, 185 centiméter magas, és 110 kilogramm súlyú, megyei testépítő bajnok sértettet, aki mellesleg éjszakai szórakozóhelyek rendjét biztosítja, pusztán a szigorú tekintetével. Ha felcseréljük a szerepeket, abban az esetben a pofon puszta ígérete is bőven elég ahhoz, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás eredmény-bűncselekmény. A zsarolás eredménye a vagyoni hátrány, amelyet a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja határoz meg, amely szerint vagyoni hátrány: a törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

Az alkalmazott erőszak és fenyegetés határára kell bekövetkeznie a vagyoni hátránynak, azonban nem szükséges, hogy az szenvedje el a vagyoni hátrányt, akivel szemben az erőszakot vagy a fenyegetést alkalmazták.

A zsarolás akár jogszerű, akár jogszerűtlen hátrány kilátásba helyezésével is megvalósulhat. Így zsarolást követ el, aki azzal fenyegetve kényszeríti a sértettet a jogtalanul követelt pénzösszeg kifizetésére, hogy a folyamatban levő büntetőügyben számára hátrányos vallomást tesz [BH 2012.55.].

A jogtalan haszonszerzési célzat hiányában nem valósul meg zsarolás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének céljából történt [BH 1979.405.].

A zsarolás bűncselekménye befejezett, ha a kényszer vagy fenyegetés hatására a sértett magatartásának eredményeként a vagyoni hátrány bekövetkezett. Ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása megtörtént, de a vagyoni hátrány még nem következett be, (például a pénz nem került átadásra) a zsarolás kísérlete állapítható meg.

A zsarolás bűntettének a kísérlete sem valósul meg, ha a terhelt a sértettől követelt pénz összegét és átadásának időpontját nem konkretizálja [BH 2001.362.].

Az a körülmény, hogy a zsarolási fenyegetés ellenére a sértett nem tesz eleget az elkövető követelésének, nem jelenti, hogy a jelzett bűncselekmény kísérlete ún. alkalmatlan kísérletként lenne értékelhető [BH 2009.262.].

Zsarolás büntetési tétele

A zsarolás bűntette alapesetben 3 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg minősített esetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel.

A zsarolás minősített eseteit a Btk. 367. § (2) bekezdése szabályozza.

Btk. 367. § (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolás
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

a) A Bűnszövetség fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja határozza meg, miszerint: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

b) Az élet vagy testi épség elleni fenyegetések magyarázatra nem szorulnak, azonban mit jelent a „más hasonlóan súlyos fenyegetés” ? Minden esetben bírói megítélés kérdése, a fenyegetés irányulhat például a sértett életének az ellehetetlenítésére.

c) Súlyosabban minősül a zsarolás, ha hivatalos személy, például rendőr, a rendőri minőségét felhasználva követi el. A hivatalos személyeket a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

d) Súlyosabban minősül a zsarolás elkövetése akkor is, ha a tettes megtévesztve a sértettet azt színleli, hogy hivatalos személyként, vagy hivatalos megbízás alapján jár el.

Zsarolás elhatárolása az önbíráskodástól, és a rablástól

A zsarolás és az önbíráskodás cselekménye nagyon hasonlít egymáshoz. A tettes arra kényszeríti a sértettet, hogy valamint tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A két cselekményt a célzata határolja el egymástól. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés, míg az önbíráskodás estén az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének kíván érvényt szerezni, tehát nincs tudatában a követelése jogtalan voltának.

A zsarolás és a rablás elhatárolása főként akkor okozhat problémát, amikor az erőszakot vagy fenyegetést dolog átadása érdekében alkalmazzák. Zsarolásnak minősül, ha a dolog elvétele érdekében alkalmazott erőszak nem lenyűgöző erejű, illetve a fenyegetés nem közvetlen vagy közvetlen ugyan, de nem az élet és a testi épség ellen irányul. Amennyiben az erőszak megtöri a sértett akaratát, vagy a fenyegetés közvetlen, és az élet vagy testi épség ellen irányul „most azonnal átadod a telefonod, vagy szét verem a fejed” rablás valósul meg.

Mikor évül el a zsarolás bűntette?

A zsarolás bűntettének elévülése a cselekmény elkövetésével (a vagyoni hátrány bekövetkezte) vagy kísérlet esetén, a kísérletet megvalósító cselekmény befejeztével (például a fenyegetéssel) kezdődik meg, és alapesetben – (1) bekezdés – 5 év, míg minősített  esetben – (2) bekezdés – 8 év.

Az elévülés számításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Ha a zsarolás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően a zsarolásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

 közzétéve 2014.06.22.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

// < ![CDATA[
// < ![CDATA[
// < ![CDATA[
// < ![CDATA[
// < ![CDATA[
// < ![CDATA[
//

Orgazdaság Btk. 379.

Orgazdaság elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás!

Péter autójával megáll a ház előtt, és beszalad Istvánhoz. Szia István! Gyere mutatok neked valamint. „Leesett” egy két apróság a teherautóról. Itt van például ez a tökéletes állapotban lévő bicikli. Igaz, hogy lopott, de nem lehet beazonosítani, nyugodtan használhatod, vagy ha szeretnéd, eladod. Biztosan keresnél vele pár forintot. Tudok mutatni neked még egy telefont és egy márkás karórát is. Ezeket Daniék húzták le egy paliról. Csak kétszer pofon kellett csapniuk és máris elengedte a telefont. Az órát ajándékba „adta” nekik. Na, mit szólsz hozzá? Érdekel?

Péter megnézi István bűncselekményekből származó portékáját, majd nyomott áron megveszi azokat.

Orgazdaság alapesete

Btk. 379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

Az orgazdaság elkövetési tárgya a felsorolt bűncselekményekből származó dolog, de ide sorolandók például a lopásból származó autóból kibontott alkatrészek, vagyis a felsorolt cselekményekből származó feldolgozott, átalakított dolgok is.

Az orgazdaság elkövetési magatartása a felsorolt bűncselekményekből származó dolog megszerzése, elrejtése, vagy közreműködés az elidegenítésében.

A megszerzés a dolognak az ezt birtokló egyén akaratán nyugvó tényleges hatalomba vételét jelenti. Az orgazdaság esetén a hatalomba vétel módja közömbös, csak az kell, hogy ez a birtokló akaratával és tudtával történjék [BH 389/1987]. Megszerzésnek kell tekinteni a dolognak az alapcselekmény elkövetőjével való közös elhasználását, elfogyasztását is. Az orgazdaság elkövetéséhez nincs szükség arra, hogy dologért az elkövető ellenszolgáltatást nyújtson. Az orgazdaság megvalósul akkor is, ha a dolgot az orgazda ajándékba kapja.

Az elrejtés akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot formálisan birtokba vette volna. Elrejtés továbbá minden olyan magatartás, amely a dolog fellelését nehezíti.

Az elidegenítésben való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse. Kísérlet akkor fordulhat elő, ha az elidegenítésben közreműködés nem eredményes, a dolog értékesítése nem sikerül. Ezért értékelte a bíróság a lopott személygépkocsi értékesítésére irányuló eredménytelen telefonálást is elkövetési magatartásnak. [BH 1993/1-21.].

Orgazdaság esetén az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt vagyon elleni bűncselekmény valamelyikéből származik, melyre a tárgyi körülményekből lehet következtetést levonni; ilyen következtetésre nyújt alapot, ha az elkövető a motorkerékpárt annak reális értékén jóval alul, a jármű forgalmi engedélyének hiányában, írásbeli adásvételi szerződés nélkül vásárolja meg [BH 341/2000]. Vagyis az orgazdaság akkor valósul meg, ha az orgazda tudja, hogy a dolog bűncselekmény elkövetéséből származik, és azt haszonszerzési céllal megszerzi, elrejti, vagy az elidegenítésében közreműködik.

Az orgazdaság bűncselekményében a bűnösség akkor is megállapítható, ha az orgazdaság alapcselekményének elkövetője ismeretlen maradt, és így nem került sor büntetőjogi felelősségre vonására. Nem akadálya a bűnösség megállapításának az sem, ha alapcselekményként a lopás és a sikkasztás vagylagosan vetődik fel [BH 187/2012]

Fontos kiemelni, hogy az orgazdaság bűncselekménye esetében nincs jelentősége a folytatólagosság vagy a bűnhalmazat megállapításánál, hogy az orgazda egy személytől vásárol több alkalommal bűncselekményből származó dolgot, vagy több különböző személytől vásárol több alkalommal, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselekményeket hány sértett sérelmére követték el.

Ha az orgazda több elkövetési magatartást (megszerez, elrejt, elidegenítésében közreműködik) egységes elhatározással, rövid időközönként követ el, akkor az orgazda cselekménye folytatólagosnak minősül. Az orgazda így 1 rendbeli cselekményt valósít meg, és az elkövetési érték meghatározásánál valamennyi dolog értéke összeadódik.

A folytatólagosságot azért fontos kiemelni, mert például, ha egy elkövető (üzletszerűen) rövid időn belül 60 különböző sértettől ellop összesen 60 darab egyenként egymillió forint értékű személygépjárművet, akkor az alapcselekmény elkövetője 60 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettét követi el. Ha a tolvaj, a gépkocsikat – amint ellopta – eladja az orgazdának, akkor az orgazda 1 rendbeli, 60 millió forintra, azaz különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének elkövetése miatt felelhet. Az orgazdaság esetében a büntetés 5 évtől 10 évig, míg az alapcselekményt elkövető tolvaj lopási cselekménye esetében – a halmazati büntetésre tekintettel – a büntetés 1 évtől 7,5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Az orgazda, mint felbujtó vagy bűnsegéd nem marasztalható el az adott orgazdaság alapcselekményével kapcsolatban, az orgazdaság bűncselekménye a vagyon elleni alapbűncselekménnyel nem képezhet halmazatot.

Orgazdaság büntetése

Btk. 379. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) vagy
b) szabálysértési értékre (50.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig),
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) nemesfémre vagy
d) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) nagyobb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre (50.000.001,- Ft-tól) vagy
b) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik

A cselekmény minősítése során az elkövetési értéket nem az orgazda által elért, vagy elérni kívánt haszon mértéke határozza meg, hanem annak a dolognak az értéke, amelyet az orgazda megszerzett, elrejtett, vagy amelynek az elidegenítésében közreműködött. Például, ha valaki rablás útján megszerez egy 70.000,- Ft értékű telefont, és azt az orgazda megveszi 15.000,- Ft-ért, majd 35.000,- Ft-ért értékesíti, (tehát azon 20.000,- Ft hasznot ér el), akkor az elkövetési érték nem 20.000,- és nem 35.000,- Ft lesz, hanem a telefon tényleges értéke, azaz 70.000,- Ft. Abban az esetben, ha az orgazdától valaki úgy veszi meg a telefont, hogy tudja, az bűncselekményből származik, akkor ő is orgazdának minősül.

Orgazdaság elévülése

Az orgazdaság bűntette a (2) a (3) és a (4) bekezdés esetén öt, az (5) bekezdés esetében nyolc, míg a (6) bekezdés esetében tíz év elteltével évül el.

Btk. 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Ha az orgazdaság bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően az orgazdaságról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Garázdaság Btk. 339.

Garázdaság elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Alfonz és Aurél egy átmulatott éjszakát követően, enyhén ittas állapotban, hajnali 4 óra körül állnak a villamosmegállóban. Egyik pillanatban melléjük perdül az igencsak erősre, és agresszívra ittasodott, átlagos termetű, küzdősportoló Bendegúz, akinek a bátorság növelés érdekében, egy nyolc centiméter pengehosszúságú kés is lapul a zsebében.

Bendegúz, mint aki dinnyét hord a két hónalja alatt megáll Alfonzzal szemben, és kötekedni kezd. Alfonz nem hagyja magát, és szókaratéba kezdenek Bendegúzzal, amibe természetesen Aurél is becsatlakozik. Szó szót követ, mire Alfonz és Aurél – erőfölényükben bízva – verekedésre hívja ki Bendegúzt, aki a kihívást meglepetésükre elfogadja, és megkezdődik a bunyó az arra járók szeme láttára.

Bendegúz tapasztalt verekedő, míg Alfonz és Aurél életük első néhány pofonját igyekeznek kiosztani. A küzdelem kiegyenlítetten folyik, a felek egymásnak csak kisebb zúzódásokat okoznak, amíg a villamos meg nem érkezik, amire Alfonz és Aurél felszáll, majd a helyszínről távoznak. Bendegúz gyalogosan folytatja tovább az útját.

A verekedésben résztvevők közül egyik férfi sem tesz a rendőrségen feljelentést, de ennek ellenére eljárás indul velük szemben, majd később a bíróság csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt ítéli őket el.

Hogy érthető legyen a bíróság miért ítélte őket el garázdaság bűntettében tekintsük át a cselekmény törvényi tényállását.

Garázdaság törvényi tényállása és büntetése

Btk. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen
követik el.

A garázdaság büntetendővé nyilvánításának célja nem más, mint a köznyugalom védelme. Lényegében a lakosság részéről az az igény, amely a törvényes rend és a közbiztonság zavarmentes fennmaradásában testesül meg.

Garázdaság elkövetése – elkövetési magatartásai

A garázdaság bűncselekménye számtalan módon elkövethető, a törvény konkrét elkövetési magatartást nem határoz meg. Mindenesetre az leszögezhető, hogy kizárólag tevékenységgel, szándékosan követhető el, kihívóan közösségellenesen, erőszakos magatartással, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Kihívóan közösségellenes magatartás: A „közösség” ebben a vonatkozásban tágan értelmezendő, ide tartoznak többek között a közterületen tartózkodó, a közlekedési eszközön utazó, kulturális és sportrendezvényen résztvevő, a különböző létesítményekben, épületekben, nagyobb létszámban tartózkodó emberek. Ez határozza meg, hogy az ott jelenlévő személyek magatartásával szemben milyen általános elvárások fogalmazódnak meg. A közösségellenesség abban fejeződik ki, hogy a tanúsított magatartás ellentétben van-e közösség elvárásaival. Például, ha valaki egy színházi előadás során ordítva káromkodik, akkor a magatartását közönségellenesnek tekintjük, míg ugyanez a magatartás egy focimeccsen teljesen természetes, senki nem fog megbotránkozik rajta. Kihívónak tekinthető a magatartás, ha az nyíltan, gátlástalanul szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival azt semmibe veszi. Kihívóan közösségellenes magatartás – amely garantáltan megbotránkozást vált ki – például, ha valaki egy strandon a medence széléről a vizeletét a fürdőzők közé a vízbe üríti. De mivel ebben az esetben nem erőszakos magatartásról beszélünk, ezért a garázdaság bűncselekményét nem valósítja meg az elkövető.

Erőszakos magatartás irányulhat személy, illetve dolog ellen. A garázdaság esetében a személy elleni erőszak más személy testének támadó megérintését jelenti, [BKv 34.], függetlenül az általa kiváltott eredménytől. Az erőszakos magatartás megállapítható, az egyszerű pofon, vagy fellökés esetében is, nem kell, hogy az ténylegesen sérülést okozzon.

Megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasság: A megbotránkozás az erkölcsi felháborodás, amelyet az elkövető vált ki más személyből. A riadalom annyival tekinthető többnek, hogy a „nem tetszésen” felül az egyénben kialakul az ijedtség,   a félelem, vagy a rémület.

A megbotránkozásnak vagy riadalomnak ténylegesen nem kell kialakulnia. Elegendő, ha ezeknek az objektív lehetősége áll fenn.

Összegezve a garázdaság bűncselekményének a megállapításához a cselekménynek olyan módon kell kihívóan közösségellenesnek és erőszakosnak kell lennie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha a közönségellenes magatartás nem erőszakos, vagy erőszakos ugyan, de nem alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen a garázdaság bűncselekménye nem állapítható meg.

Ki követheti el a garázdaságot?

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A garázdaság bűncselekménye kizárólag szándékosan – egyenes, vagy eshetőleges szándékkal – követhető el. Az elkövetőnek tudatában kell lennie azzal, hogy magatartása kihívóan közösségellenes, erőszakos, és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Garázdaság minősített esetei – Garázdaság bűntette

A legelső példától eltekintve idáig a bűncselekmény alapesetével foglalkoztunk, amit a törvény vétségként, két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. A minősítő körülmények fennállása esetén a cselekmény bűntetté lép elő, amelyet a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Garázdaság minősítő körülményei

Csoportos elkövetés: „csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy veszt részt” [Btk. értelmező rendelkezések]. A minősített jellege abban rejlik, hogy a csoportos fellépés az elkövetők részéről fokozza az agressziót, és lehetővé teszi magatartásuk szélsőséges megnyilvánulását, amely fokozott félelmet kelt az észlelő személyekben, valamint nehezíti a bűncselekmény megakadályozását. Ez a minősítő körülmény megállapítható abban az esetben is, ha három vagy több személy nem együttesen egymást támogatva, hanem egymással szemben állva vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében. Azonban ennek teljesüléséhez mindenkinek a jogtalanság talaján kell állnia, nem állapítható meg a garázdaság bűncselekmény elkövetése azzal szemben aki, a jogtalan támadás ellen jogos védelmi helyzetben védekezik.

Köznyugalom súlyos megzavarása megállapításához a megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasságon felül valóságosan bekövetkezik a megbotránkozás vagy riadalom, és méretét tekintve ez a köznyugalomban súlyos zavarokat idézhet elő. Ilyen lehet például egy kerület lakóinak a mindennapi életviszonyain belüli viselkedés káros befolyásolása vagy a pánik okozása.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy aki a felsorolt tárgyak utánzatával fenyegetve követi el. A törvény szövege szerint, elégséges a fegyveres elkövetéshez az, ha valaki az elkövetéskor egy igazi pisztolyt egyszerűen magánál tart, míg ha az a pisztolynak csupán utánzata, (műanyag pisztoly, gáz-riasztó fegyver) akkor azt fenyegetésre is fel kell használnia az elkövetőnek.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (mint például a szekerce, konyhakés, húsvágó bárd, vasvilla, stb…) tart magánál.

A félreértés elkerülése érdekében, a magánál tartás a cselekmény elkövetése szempontjából nem azt jelenti, hogy valahol az elkövető táskájában, nem látható helyen van egy kés. Amennyiben a sértett, – mivel nincsen konkrét sértett a garázdaság esetében ezért – a cselekményt megfigyelő személy erről nem értesül, a minősítő körülmény nem állapítható meg. Tehát ha az elkövető szekercét jól látható módon, azért tartja a kezében, hogy azzal az ellenállást leküzdje vagy megakadályozza a minősítő körülmény megállapítható, de ha más/mások számára rejtve marad az eszköz, akkor nem.

Nyilvános rendezvényen elkövetés: Különösebb magyarázatot nem kell hozzáfűzni, ilyenek a sport-, kulturális, vallási, politikai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.

Garázdaság elévülése

A garázdaság bűncselekmény elévülésének kezdő napja az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult, a büntethetősége pedig öt év elteltével évül el.

Kitiltás

341. § A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Ha a garázdaság bűncselekménye értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntető ügyvéd

Közérthetően a garázdaságról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapset.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Rágalmazás Btk. 266.

Rágalmazás elkövetésével vádolják? Esetleg Önt rágalmazták meg? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …” üzenet olvasható a Kocka utca 13. szám alatti, százhúsz lakásos társasház liftjében valamint üzenőfalán. A levelet Kovács néni, első felindulásában írta azok után, hogy nem teljesen értette mi történik a lakógyűlésen.

De vajon igaza van Kovács néninek? Tényleg sikkaszt a közös képviselő? Ha nem, akkor Kovács néni rágalmazást követ el? És mi a helyzet akkor, ha igaza van? Akkor nincs rágalmazás?

Az emberek egymás közötti kapcsolatrendszerében sokszor tapasztalni negatív jelenségeket, cselekedeteket. Ezek között kell megemlíteni a rágalmazást is, amely az általános nézet szerint nem más, mint amikor „az egyik ember a másikról valótlan dolgokat állít, és ezzel megsérti annak önérzetét”. Ez nem teljesen fedi a valóságot. Gyakran az is tapasztalható, hogy a rágalmazást a becsületsértéssel azonosítják, vagy fordítva. Ennek tisztázása érdekében a tényállás rövid magyarázatára van szükség.

Rágalmazás Btk. 266. §

Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Mit jelent a becsület?

Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A rágalmazás szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.

A rágalmazás nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.

Ki lehet a rágalmazás sértettje?

Az azonnali válasz az lehetne, hogy mindenki, mivel a cselekményt bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség sérelmére is el lehet követni. A természetes személyek halmazán belül a gyermekkorúak és a kóros elmeállapotúak is büntetőjogi védelemben részesülnek.

Vannak jogi személyek (pl.: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb.), amelyek olyan tevékenységet is végeznek, feladatot látnak el, amely teljesítése a társadalom részéről pozitív megítélésű, megbecsülést vált ki. Mivel ilyen esetben a társadalmi pozitív értékelésre irányuló támadást lehet intézni, ezért a jogi személy a cselekmény passzív alanya lehet.

A személyösszesség (pl. alapítvány, egyesület, kamara, stb.) sértetti szerepét az magyarázza, hogy a kollektív társadalmi kötelezettség vállalásával szintén kivívhatják a társadalmi megbecsülést, amelynek olyan erkölcsi értéke lehet, mint a természetes személynek esetében.

Ellenben vannak olyan személyközösségek is, akik nem rendelkeznek e sajátossággal (pl.: foglalkozási ágak csoportja, egy településrész lakói, labdarúgó szurkolók stb.) ezért ők nem lehetnek a rágalmazás passzív alanyai (sértettjei).

A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata irányul felismerhető, beazonosítható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie. A „falu dadogós bádogosa” alkalmas lehet a felismeréshez, ha ott csak egy ilyen jellemzővel rendelkező személy lakik, de a fenti példában sincs megnevezve a közös képviselő, mégis a lakók be tudják azonosítani, hogy kiről szól a levél.

Mi az a tény és a tényállítás?
A tényállításnak milyennek kell lennie ahhoz, hogy alkalmas legyen a rágalmazás megállapítására?

„Jogi értelemben a tények: az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése….. tény fogalma a cselekmény fogalmánál tágabb, mert idevonható a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyó történés és esemény, amely az érzékelés körébe vonható, végül a tudatállapot is.” (Btk. kommentár)

A tényállítás olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő eseményre, jelenségre vagy állapotra vonatkozik.

Fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem csak akkor követhető el, ha a tényállítás valótlan. Valós tények állításával is el lehet követni a rágalmazást, ha azok a becsület csorbítására alkalmasak.

Milyen elkövetési magatartásokkal lehet megvalósítani a rágalmazást?

A becsület csorbítására alkalmas tényt állításával, híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával.

Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);

Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..). A híresztelés érdekessége, hogy megvalósulhat kérdés formájában is, és az sem zárja ki a bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a híresztelő a tényállítással ellentétesen foglal állást, vagy megkérdőjelezi a valóságtartalmát.

Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényből a jellemző mozzanatok közül valamelyik kiemelésre kerül és ebből az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet.

A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen. A cselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbulása ténylegesen bekövetkezzék.

Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.

Ezzel szemben nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett – gyalázkodástól, becsmérléstől mentes – tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására alkalmas volna [BH 2009.135.].

Rágalmazás példa elemzése:

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …”

Ez a tényközlés rágalmazás, mivel beazonosítható személy, a ház közös képviselőjéről a becsületének csorbítására alkalmas (akár büntetőeljárást eredményező) tényeket állít más személy, személyek (olvasók) előtt.

„Aki (Kovács néni) valakiről (a ház közös képviselője) más előtt (a házba belépő vagy ott tartózkodó személy) a becsület csorbításra alkalmas tényt (elsikkasztja a ház pénzét, hamisítja a könyvelést…) állít, (saját tudomásszerzésén alapul) híresztel, (más által közölt információt továbbít) vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mikor büntetendő magasabb büntetési tétellel a rágalmazás?

A rágalmazás minősített esetei:

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg – van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.

Valóság bizonyítása

Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A rágalmazás megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés valós legyen, ezért a cselekmény valós tényállítással is elkövethető.

A törvény a fenti szakasszal büntethetőséget kizáró okot létesített, kizárólag azokban a kivételes esetekben, amikor a tényállítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta, és a tényállításának a valóságát bizonyítani is tudja.

A bíróság megvizsgálja, hogy a tényállítására vonatkozóan a közérdek vagy jogos magánérdek fenn állt-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy nem állt fenn, úgy a valós tények állítása ellenére is megvalósul a rágalmazás. Amennyiben fenn állt, lehetőséget biztosít az elkövetőnek arra, hogy bebizonyítsa, amit állított valós volt. Ha az elkövető az állításának valódiságát bebizonyítani nem tudja, a bíróság a rágalmazás elkövetésében marasztalja.

Ha a rágalmazás értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Magánindítvány

231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

A magánindítvány Be. 173.

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Védőügyvéd

Közérthetően a rágalmazásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Cserbenhagyás Btk. 239.

 Cserbenhagyás elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Járművezetőként közlekedési balesetet szenvedett, vagy annak csak érintettje volt és emiatt később büntetőeljárás alá vonták, pedig nem is sérült meg senki! Azzal gyanúsítják, hogy cserbenhagyott más személyt, vagy személyeket.

Mit jelent a cserbenhagyás?

A cserbenhagyás és a későbbiekben taglalt segítségnyújtás elmulasztása az általános vélekedés szerint ’egy és ugyanaz’. A mindennapokban e két kifejezést sok esetben egymás szinonimájaként használják az emberek, amelyeket megalapoznak a különböző tudósítások, híradások, ennél fogva a köztudatban is így rögzült. Ennek helyretételét a tényállás rövid bemutatásával kísérlem megoldani, hogy az olvasó különbséget tudjon tenni e két delictum között.

A cserbenhagyás vétségének védett jogi tárgya a közlekedés biztonsága, továbbá az élet és a testi épség.

Cserbenhagyás Btk. 239. §

Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. Kommentár szerint a “Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik”.

E magyarázat elemzéséhez szükség van a közlekedési baleset fogalmának meghatározására, amelyet a 60/2010 (OT 34.) ORFK utasítás tartalmaz. Ezek szerint közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá a közúti közlekedés körében állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”

Milyen feltételek szükségesek a cserbenhagyás megállapításához?

A cserbenhagyás megállapításához az szükséges, hogy közlekedési baleset, vagy esemény következzen be, annak környezetében legyen legalább egy olyan személy, akinek a személyi sérülése reálisan bekövetkezhetett volna de az elmaradt, és az elkövető – közlekedési baleset résztvevője (például gépkocsi vezető) a baleset helyszínén nem áll meg, vagy megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

A megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindazokat, akik általában a közlekedési balesettel érintettek.

A bűncselekmény elkövetője a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, akár okozója, akár sértettje, akár részese, vagy közvetett okozója a balesetnek. Közvetett okozója a balesetnek például az, aki más jármű vezetőjét hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek a következtében – az irányváltoztatásra kényszerített jármű esetében – következik be a baleset. A balesettel érintett jármű vezetője tettese vagy társtettese lehet a cserbenhagyás vétségének, míg a jármú utasa vagy gyalogos a cselekmény tettese nem lehet.

Példák a Cserbenhagyásra

A cserbenhagyást a vasúti, vízi, légi közlekedésen túl leggyakrabban a közúti közlekedés során követik el, ezért három, részleteiben csak kissé eltérő példán keresztül mutatnám be a cserbenhagyás megállapítását, vagy éppen kizárását.

1.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. Az álló gépkocsiban és annak környezetében senki sem tartózkodott. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

A fenti példából kitűnik, hogy nem tartózkodott senki sem a baleset hatókörében, ezáltal ezzel okozati összefüggésben másnak nem keletkezhetett személyi sérülése. Ezért ebben az esetben a cserbenhagyás elkövetését nem lehet megállapítani, azonban a KRESZ 58. § szakaszában meghatározott szabályszegő magatartást igen, de ennek szankcionálása szabálysértési eljárás keretében kezdeményezhető.

2.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést nem szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e, elhagyta a baleset helyszínét.

Ugyanaz az elkövetési magatartás, viszont e cselekményben a várakozó parkoló gépkocsiban tartózkodott egy személy, aki szerencsére nem sérült meg. Ezért mivel a baleset hatókörében volt más személy megállapítható a cserbenhagyás.

Fontos megemlíteni annak tényét, hogy az ilyen eseményeknél a helyszínen eljáró nyomozóhatóság vizsgálja a személyi sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét. Azaz azt, hogy a keletkezett rongálódások, a forgalmi helyzet, a sebesség, a balesettel érintett járművek fajtája, gyártmánya, típusa, állapota, illetve az egyéb jellemzők megalapozhatják-e a nyomozás elrendelését a cserbenhagyás tekintetében, vagy kizárja ennek lehetőségét. A cserbenhagyás törvényi tényállásának könnyebb megértése érdekében ültessük be a példa szereplőit, valamint annak esemény sorát a törvény szövegébe.

„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője (példában szereplő gépkocsit vezető férfi) a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki (a várakozó gépkocsiban, a hátsó ülésen tartózkodó személy) megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e (ez a példából egyértelműen megállapítható) …”,

3.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

Az utolsó példában, a férfi a megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettségét nem teljesítette, ezzel megvalósította a cserbenhagyás vétségét, de mivel a balesetet Ő maga okozta, amiben egy személy megsérült, akinek nem nyújtott tőle elvárható segítséget, ezzel megvalósította segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is. A segítségnyújtás elmulasztása bűntette súlyosabban minősül, mint a cserbenhagyás vétsége, ezért – a törvény rendelkezésére tekintettel – az elkövetőt a bíróság nem a cserbenhagyás vétségében, hanem a segítségnyújtás elmulasztása bűntettében fogja marasztalni.

A törvény kimondja, hogy a cserbenhagyás vétségében az elkövető csak akkor marasztalható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, míg a cserbenhagyás vétségét 1 évig terjedő szabadságvesztéssel. Tehát, ha az elkövető a cserbenhagyás vétsége mellett a segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is megvalósítja, akkor kizárólag a súlyosabb cselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása miatt vonják felelősségre, ezzel elkerülve a halmazati büntetést.

Összefoglalva, tehát a cserbenhagyást csak közlekedés körében és specialitása folytán csak járművezető nem akárki követheti el. Elkövetési magatartása a megállási, valamint a meggyőződés-szerzési kötelezettség elmulasztása, vagyis ha az elkövető megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A személyi sérülésnek csak a reális lehetősége állhat fenn, mivel ha bármilyen fokú sérülés keletkezik, akkor már a cserbenhagyás vétsége nem állapítható meg.

Ha a cserbenhagyás vétsége értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Értelmező rendelkezések

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Büntetőjogász

Közérthetően a cserbenhagyás vétségéről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

 

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 166.

Ügyvéd Budapest 

Segítségnyújtás elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

Ájult, sérült, magatehetetlen ember mellett ment el, és emiatt felelősségre akarják vonni? Érteni szeretné mit jelent a segítségnyújtás elmulasztása? Az alábbi példák és magyarázat segítségére lesz az értelmezésben.

Mi a segítségnyújtás?

Hétköznapi értelemben, számtalan változata van a segítségnyújtásnak, mégis ezek közül vannak olyanok, amelyek nem rendelkeznek büntetőjogi relevanciával. Ilyenek lehetnek, a buszon álló kismamának ülőhely át nem adása, a lemerült akkumulátor miatt nem beindítható személygépkocsi betolásának elutasítása, vagy akár a személyi jövedelemadó egy százalékénak fel nem ajánlása, mind-mind feltételezi a segítségnyújtást vagy annak elutasítását. Ezek nem teljesítése a társadalom részéről megfogalmazott rosszallásban jut kifejezésre, de a büntető törvényben megjelölt segítségnyújtás elmulasztása a rosszalló pillantásoktól, és a fejcsóválástól jóval súlyosabb következményekkel járhat.

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 166. §

Btk. 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

A cselekmény elkövetője, („Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget”) bárki lehet. Nem feltétele a segítségnyújtás elmulasztása elkövetésének, hogy a segítségnyújtásra szoruló személy sérülését, vagy az életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet az elkövető idézze elő.

A törvény értelmében annak a személynek kell segítséget nyújtani, aki sérült, vagy akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, függetlenül attól, hogyan került ilyen helyzetbe.

Az egészség megóvását, az élet, testi épség védelmét a törvény csak az ember vonatkozásában állapítja meg kötelezettségként. Tehát ha valaki lát az útszélén egy szenvedő állatot (legyen az ló, kutya, tyúk, róka, egér, madár, stb.) és amellett segítség nyújtás nélkül megy el, nem állapítható meg a bűncselekmény a terhére.

Sérültnek az a személy tekinthető, „ … akinek az élete, vagy a testi épsége sérelmet szenvedett.”

A közvetlen veszély pedig azt a helyzetet jelöli, amikor még nem következett be a sérülés, de annak reális, közeli lehetősége fennáll.

Milyen okból alakulhat ki közvetlen veszély?

Kialakulhat más személy jogellenes, de akár jogos (vétlen) magatartásából. Lehet természeti erőből származó, előidézheti állat vagy az a személy is, aki ennek következtében segítségnyújtásra szorul, de fakadhat szervi betegségből is, stb…

Nézzünk egy példát

A társasház gondnoka a ház kapubejárata felett elhelyezett világítótest izzóját szándékozta kicserélni. A létrán állt, amikor megszédült és mintegy 1,8 méter magasságból leesett a járdára. Ennek következtében a jobb vállán, valamint felkarján csonttörést, fején repesztett, erős vérzéssel járó hámsérülést és eszméletvesztést szenvedett. A létra mellett kb. 5 percig feküdt eszméletlen állapotban. Ez idő alatt arra jött egy fiatalember, aki a fekvő helyzetben lévő, szemmel is látható sérült személyt kikerülte, motorkerékpárjára ült és a helyszínről eltávozott.

Aki (a fiatalember) nem nyújt tőle elvárható segítséget (nem részesíti első segélyben, nem hív segítséget, stb.) sérült (gondnok) vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mit jelent a tőle elvárható segítség nyújtása?

Felmerül a kérdés, hogy sérült személyt szakszerű egészségügyi ellátásban kell-e részesítenem? Esetleg a közvetlen veszély elhárítása érdekében erőmön felül, testi épségem, életem kockáztatásával is segítséget kell-e nyújtanom?

Szó sincs róla. A “tőle elvárhatóság” azt jelenti, minden esetben vizsgálni kell, konkrét személytől milyen segítségnyújtás várható el. Nem vagyunk egyformán képzettek, nem azonosak az ismereteink, és nem rendelkezünk azonos testi erővel, ügyességgel stb…, vagyis nem azonosak a képességeink. Erre tekintettel nem azonos segítségnyújtás várható el egy orvostól – ha sérült személy ellátásáról van szó – és egy olyan személytől, aki nem rendelkezik egészségügyi ismeretekkel. Nem várja el a törvény az önfeláldozást, a hősiesség vállalását, azt a segítségnyújtást sem, ahol a segítségnyújtó a saját életét kockáztatja.

A bírói gyakorlat alapján például a fuldoklónak a vízből való mentése csak attól várható el, aki erre vonatkozó különleges szakismerettel rendelkezik, egymagában az úszásban való jártasság nem azonosítható a vízből való mentésre vonatkozó képességgel (Legf. Bír. B. törv. 3041/1953.).

Az viszont belátható, hogy a XXI. század telekommunikációs rendszerei lehetővé teszik a gyors, telefonon történő segítségkérést. Azt, hogy kinek, mikor kell segítséget nyújtani nehéz behatárolni, de az minden esetben kijelenthető, hogy van az elvárhatóságnak egy alsó és egy felső határa.

Minimálisan elvárható az, hogyha látjuk, hogy valaki megsérülhetett, vagy feltételezhető hogy az élete, testi épsége, egészsége veszélyben van, álljunk meg, győződjünk meg arról, hogy segítségre szorul-e, és ajánljuk fel a segítségünket. Amennyiben segítségnyújtásra nem vagyunk képesek, minél gyorsabban hívjunk segítséget.

Mi történik abban az esetben, ha a segítségnyújtás a sérült, vagy közvetlen veszélybe került személy állapotának a rosszabbodásához vezet?

A segítségnyújtás elmulasztásának elkövetési magatartása a sérült vagy veszélyhelyzetbe jutott személynek a segítség nélkül hagyása, ezért a segítségnyújtás felajánlása vagy az utóbb orvosilag helytelennek bizonyult segítségnyújtást akkor is az általánosan előírt kötelesség teljesítésének kell tekinteni, ha az ténylegesen a sérült személy állapotromlását eredményezte [BH 1957.1483.].

A hivatkozott bírósági határozat alapján nem róható fel a segítséget nyújtó személy számára, ha nem a legmegfelelőbb, – de a tőle elvárható – módon nyújtott segítséget, és ennek következtében a „bajban” lévő személy állapota súlyosbodott, esetleg meghalt.

Segítségnyújtás elmulasztása minősített esetei

„A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.”

Ez a bekezdés nem azt jelenti, hogyha a segítségre szoruló személy az életét vesztette, akkor a segítségnyújtást elmulasztót automatikusan súlyosabban kellene büntetni. Vizsgálni kell a személy halála és a mulasztás közötti okozati összefüggést. Vagyis azt a körülményt, miszerint a segítségnyújtás megakadályozhatta volna a személy halálának bekövetkezését.

A szemléltetés érdekében a következő példa adhat erre magyarázatot.

Az ittas személy mínusz 8 Celsius fokban, magatehetetlen állapotban a park egyik padján fekszik. Az arra járó emberek látják a fekvő személyt, de segítségadás (a mentők értesítése) nélkül  tovább mennek. Utólag megállapítást nyert, hogy a bekövetkezett halál – kihűlés – elkerülhető lett volna, ha az elhaladó személyek közül valamelyikük értesítette volna a mentőket, tehát ebben az esetben a minősítő körülmény megállapítható.

„A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.”

Mint látható még súlyosabban büntethető az az elkövető, aki a veszélyhelyzetet maga idézi elő és az ennek következtében megsérült, veszélyben lévő személyt nem részesíti segítségnyújtásban. E különös segítségnyújtási kötelezettség abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető a veszélyhelyzetet  gondatlan magatartásával okozza.

Ellenben ha valaki a kialakult veszélyt vétlenül okozza, akkor csak az alapeset róható fel a terhére.

Külön kiemelésre kerül azoknak a köre, akik a segítségnyújtásra egyébként is kötelesek. Idesorolhatóak az orvosok, az egészségügyi végzettséggel rendelkezők, a mentők, a tűzoltók, a rendőrök, stb. A sértetthez fűződő kapcsolat is megalapozhatja ennek fennállását, ezért a házastársnak, a gyermeknek, vagy éppen az időskorú szülőnek nyújtandó segítségadás is fokozottnak tekintendők.

Ha a segítségnyújtás elmulasztása értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntető ügyvéd

Közérthetően a segítségnyújtás elmulasztásáról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.