VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

VIDÁKOVICS & PARTNERS - BÜNTETŐJOGI & POLGÁRJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
BTK KERESŐ SZOLGÁLTATÁS

Telefonlehallgatás 2 – TITKOS információgyűjtés

Ügyvéd Budapest

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

A titkos információgyűjtés a bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, az elkövetők kilétének megállapítása, bizonyítékok megszerzésére, továbbá külön törvényben meghatározott személyek védelme érdekében végzett adatgyűjtés, amelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok végeznek a 1995. évi CXXV. törvény alapján.

A titkos információgyűjtésnek vannak formái, amelyek bírói engedélyhez nem, illetve bírói engedélyhez kötöttek. Ebben a cikkben a titkos információgyűjtésre vonatkozó törvények izgalmasabb rendelkezéseit ismerhetik  meg.

A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKRÓL SZÓLÓ 1995. évi CXXV. törvény:

Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
 a) felvilágosítást kérhetnek;
 b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
 c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
 d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
 e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
 f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
 g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
 h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
 i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
 j) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
(2) Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján
 a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
 b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
 c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
 d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
 e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.
…….

58. § (4) Az engedélyező a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben – a főigazgatók előterjesztése alapján – további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.
(6) Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.

Kivételes engedélyezés

59. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése

60. § (1) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
 a) az engedélyben meghatározott célját elérte;
 b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;
 c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt;
 d) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő.

(2) Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat – a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint – haladéktalanul meg kell semmisíteni.

A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok

…….
62. § A nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgató engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.

A RENDŐRSÉGRŐL SZÓLÓ 1994. évi XXXIV. törvény

A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme, valamint az e törvényben meghatározott költségvetési szervek bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzése érdekében – törvény keretei között – titokban információt gyűjthet.

A rendőrség erre felhatalmazott szerve, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során külön engedély nélkül megismerheti a minősített adat tartalmát. A (2) bekezdésben meghatározott adatok és információk nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, ennek hiányában viszonosság alapján, ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához, vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges – amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek – nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhatók.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés (Rtv.)

64. § (1) A rendőrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében
 a) informátort, bizalmi személyt vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehet igénybe;
 b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, adatot ellenőrizhet;
 c) saját személyi állománya, valamint a vele együttműködő személy és rendőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthat ki, használhat fel, fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn;
 d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti;
 e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat;
 f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 2. § (4) bekezdésére is figyelemmel – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhat;
g) ha a bűncselekmény megelőzésére, magakadályozására, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – rendőr igénybevételével helyettesítheti;
h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a rendőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.
(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a rendőrség – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.
……..
(6) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás, bűncselekményre való felbujtás esetén a rendőrség a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés útján továbbított közlés tartalmát a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti. Az ügyben keletkezett és rögzített érdektelen információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(7) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.
(8) A rendőrség az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.
(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
…….

Az együttműködők díjazása

66. § (1) A rendőrség a vele együttműködők tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

A feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése

67. § (1) A rendőrség az ügyész hozzájárulásával a feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetőleg titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
(3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

67/A. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a 64. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a bűnszervezetbe beépült fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.
(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetőleg a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ 2010. évi CXXII. törvény

Általános rendelkezések

51. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.
……

52. § E fejezet alkalmazásában:

1. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;
2. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében;
3. ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;
4. fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró – kilétét leplező – pénzügyi nyomozó;
5. mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen;
6. súlyos bűncselekmény: az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53. § (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében
 a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,
 b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,
 c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,
 d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,
 e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt  esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhatnak,
 f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,
 g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – igénybevételével helyettesíthetik,
 h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, illetve munkajogviszony létesítését.
(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.
……
(7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.
(8) Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése

54. § A felhatalmazott szervek a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el Magyarország vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása

55. § (1) Ha a pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2) A pénzügyi nyomozó – a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A pénzügyi nyomozó a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:
 a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
 b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
 c) az utazás útvonala és az úti cél,
 d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
 e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
 f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Az együttműködők díjazása

56. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése

57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
(3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

58. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.
(2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Adatkérés

59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.
(2) A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.
(3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

63. § (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig
 a) magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
 b) a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
 c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik,
 d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint
 e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.
(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá
 a) az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel” büntetendő bűncselekmény,
 b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete esetén.

(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.
(4a) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.
(5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.
…...
(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve – a (2) bekezdés szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:
 a) az engedélyben meghatározott célját elérte,
 b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
 c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
 d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.
…..

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS EREDMÉNYÉNEK FELHASZNÁLÁSA

Be. 206/A. § (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha
 a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (Be. 201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,
 b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

(2) A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha
 a) a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre,
 b) a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásra való alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta.

Büntetőjogász

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

// < ![CDATA[
//

Telefonlehallgatás – TITKOS adatszerzés

 Ügyvéd Budapest

TITKOS ADATSZERZÉS

A titkos adatszerzésnek a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig lehet helye. Titkos adatszerzést bírósági engedély alapján az ügyész és a nyomozó hatóság az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében végzi. Ennek keretében az érintett tudta nélkül a lakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti (telefon lehallgatás), számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

A Titkos adatszerzéstől eltérő szabályok vonatkoznak a titkos információgyűjtésre, amelyet a nyomozás elrendelését megelőzően végezhetnek az erre feljogosított szervezetek bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyalapján.

Ha a nyomozás elrendelését megelőzően engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása során az ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak titkos adatszerzésként, a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Mikor rendelhetik el a titkos adatszerzést?

Titkos adatszerzésnek
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,
d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete
esetében van helye.
Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek egyéb bűncselekmények esetekben is helye van, amelyeket a Be. 201. § (2) bekezdése szabályoz.

Kivel szemben alkalmazható a titkos adatszerzés?

Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható. Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha a gyanúsította, illetve gyanúsítható személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

A rendőrségi fogdában, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni többek között a terhelt (gyanúsított) hozzátartozóira, valamint a lelkészre és egyházi személyre. A lelkészre és az egyházi személyre abban az esetben, ha a büntetőeljárásban tanúként a törvény rendelkezései alapján nem hallgathatóak ki.

Hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Titkos adatszerzésnek az előzőekben meghatározott esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.

Mikor ismerhető meg a titkos adatszerzés eredménye?

Mind a titkos adatszerzés, mind a titkos információgyűjtés tényét és eredményét azután ismerheti meg a gyanúsított és a védő, hogy a titkos adatszerzésről, információgyűjtésről  szóló jelentést, a büntetőeljárás irataihoz csatolták, és a nyomozás iratainak ismertetést megtartották.

Kivel szemben használható fel a titkos adatszerzés eredménye?

A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte. Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés Be.-ben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

Védőügyvéd

Az oldalon további információt találhat a titkos információgyűjtésről, illetve a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

// < ![CDATA[
//

Rablás Btk. 365.

Rablás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

Mi az egyik legelterjedtebb módja a rablásnak?

Fiatalkorú sértett sétál az utcán, majd néhány ugyancsak fiatalkorú odalép hozzá és megkérdezi, hogy mennyi az idő. A sértett előveszi a telefonját, rápillant, közli, hogy hány óra van. Ezt követően a fiatalkorú elkövetők egyike kést ránt, majd azt mondja a sértettnek: Gyorsan pakolj ki a zsebedből apukám! Ide a telefonodat is! Igyekezz mert elvágom a torkod!

A fiatalok végig sem gondolják, hogy az amit csinálnak mennyire súlyos bűncselekmény. Mint ahogy azt sem, ha nem vesznek el semmit a sértettől, kísérlet miatt ugyanúgy büntethetőek, mintha véghezvitték volna a cselekményt.

1.) A vázolt cselekmény esetében az elkövetők a dolog jogtalan eltulajdonítása végett az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaztak. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől a rablás megvalósul. Ha a fenyegetésig eljutnak, de elvenni a sértett tárgyait nem tudják a rablás kísérleti szakban marad.

De a rablás megvalósításához nincs szükség késre. Ha szimplán megfenyegetik, vagy megütik a sértettet a dolog eltulajdonítása érdekében a rablás ugyancsak megvalósul, ha a sértettől az értékeit elveszik. A példa esetében szándékosan nem beszéltem az elkövetők számáról, csak arról, hogy többen, legalább ketten voltak. Az elkövetők száma a rablás esetében nagyon fontos tényező. Ha ugyanis három, vagy annál több fő vesz részt a rablásban, akkor csoportos rablást követnek el. Csoportos rablás esetében a büntetési tétel hirtelen megugrik, mivel alapesetben a rablást 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, míg csoportos rablás esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, csakúgy mintha az elkövető, vagy elkövetők az élet kioltására alkalmas eszközt (pl. kést) használva követik el a cselekményt.

 Hogyan lehet még a rablást elkövetni?

2.) Ha valakit öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba helyeznek annak érdekében, hogy a dolgait eltulajdonítsák, a rablás megvalósul. Mit is jelent ez pontosan? Például, ha a sértett italába (legyen kávé) altatót, vagy valamilyen bódító hatású szert kevernek, amitől mély álomba merül, vagy az eszméletét veszti, és amíg a sértett békésen szundikál, mindenféle erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonítják az értékeit.

3.) A tolvaj éjszaka besurran a sértett lakásába. A házigazda mélyen alszik, az elkövető közben elkezdi összepakolni az értékeket egy nagy zsákba. Véletlenül lever egy porcelán kutyát a polcról, amire a sértett felébred. Meghallja, hogy valaki motoszkál a lakásban. Kirohan a hálószobából, és látja, hogy egy sötét alak megpróbál az értékeivel kimenekülni a lakásból. A tolvaj elé ugrik, aki a sértettet erőteljesen félrelöki, esetleg meg is üti, aminek a következtében a sértett a földre esik. A tolvaj – akit az erőszak alkalmazását követően – rablónak nevezünk, elmenekül az ingatlanból. És hogy ez a cselekmény miért rablás, amikor nem a dolog megszerzése érdekében alkalmazott erőszakot az elkövető?

Azért, mert a törvény értelmében, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a rablás akkor is megvalósul.

Rablás törvényi tényállása

 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,-Ft),
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (50.000.001,- Ft-tól)
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés

369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

Rablás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját?  A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.  

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédi azokat.

Sürgős esetben hívja dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédet a +36 30 357 2124 –es mobilszámon.

Védőügyvéd

Közérthetően a rablásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Lopás Btk. 370.

Lopás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Idegen (azaz más tulajdonát képező), értékkel bíró, ingó vagyontárgy (pénz, ékszer, értékpapír, óra, ruha, stb.) mástól történő jogtalan eltulajdonítása. Mitől jogtalan? Attól, hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy elvegyék tőle. Ha ugyanis elkérem valakinek az autóját, vagy a telefonját, majd nem adom vissza, az nem számít lopásnak. Ebben az esetben attól függően, hogy már a kölcsönkérés pillanatában eldöntöttem, hogy eltulajdonítom a kölcsönkért dolgot, vagy csak később alakult ki bennem ez a szándék beszélhetünk csalásról, vagy sikkasztásról.

Vagyis minden esetet gondosan kell elemezni, értékelni, hogy milyen bűncselekményről, vagy egyáltalán bűncselekményről beszélünk-e.

KI AZ, AKI ELKÖVETHETI A LOPÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT?

A válasz egyszerű. Lopást bárki elkövetheti, kivéve, az, aki a dolog tulajdonosa vagy az a személy, akinek a dolog a birtokában van (fenti kölcsönkérős példa).

Nem ritkán előfordul, hogy a válófélben lévő házastársak lopás miatt feljelentést tesznek egymás ellen a rendőrségen. Legtöbbször ez a feljelentés eredménytelen lesz. Hogy miért? Mert a házastársak között vagyonközösség jön létre (a Csjt.-ben meghatározott eseteket kivéve), vagyis a vagyontárgyak – amiket a házasság alatt szereztek – a közös vagyonuk, közös tulajdonuk lesz. És mint ahogyan említettem a dolog tulajdonosa nem tudja ellopni a saját ingóságát, és ez arra az esetre is vonatkozik, amikor csak részben tulajdonosa a dolognak.

 BTK 370. § LOPÁS

A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, és változik a büntetési tétele is.

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre (50.001,- Ft-tól, 500.000,- Ft-ig) vagy
b) a szabálysértési értékre (1-50.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a kisebb értékre (50.001-200.000,- Ft-ig) elkövetett lopást
     ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
     bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
     bc) vallási tisztelet tárgyára,
     bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
     be) nemesfémre
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a nagyobb értékre (500.001- 5.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-
     be) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre (50.000.001- 500.000.000,- Ft-ig) vagy
b) a jelentős értékre (5.00.001- 50.000.000,- Ft-ig) elkövetett lopást a (2) bekezdés
ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély helyszínén
követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól a végtelenig) vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Lopás elkövetésével vádolják? A Vidákovics Ügyvédi Iroda a büntetőjogra szakosodva nyújt védelmet ügyfelei számára valamennyi bűncselekmény esetében az ország egész területén.

Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.

Sürgős esetben hívja dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédet a +36 30 357 2124 –es mobilszámon.

Büntető Ügyvéd

 közzétéve (frissítve) 2014.10.12.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Előzetes letartóztatás

Ügyvéd Budapest

Előzetes Letartóztatás

Előzetes letartóztatásba helyezték hozzátartozóját? Büntetőeljárást indítottak Ön ellen, és tart az előzetes letartóztatástól? Forduljon tapasztalt ügyvédhez.

 

Akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg, annak önkénytelenül megfordul a fejében, hogy vajon előzetes letartóztatásba helyeznek? Mit kell tennem annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg?

Gyakran látni a híradókban, hogy már megint őrizetbe vettek valakit. Ilyenkor a rendőrök megjelennek a lakásuk, munkahelyük ajtajában és viszik magukkal a feltételezett elkövetőt, de előfordult már olyan is, hogy a közúton balesetet színlelve tartották fel a forgalmat, hogy az éppen autóban utazó gyanúsítottat elfoghassák, de gyakori és jól bevett megoldás, hogy a gyanúsítottat kihallgatásra idézik, ahonnan nem engedik haza.

 Mi történik azok után, hogy a rendőrök őrizetbe vették?

Ami a hozzátartozók szempontjából az egyik legfontosabb, hogy az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót. Hozzátartozó hiányában más személy is értesíthető.

Abban az esetben, ha a büntetőeljárás nyomozati szakban van, az őrizetbe vett személyt előállítják a nyomozóhatóságon. Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek leteltével a terheltet – ha nem rendelték el az előzetes letartóztatását – szabadon kell bocsátani.

Ez azt jelenti, hogy az ügyészségnek ebben az időszakban el kell döntenie, hogy indítványozza-e az előzetes letartóztatás elrendelését a bíróságon.

MIKOR RENDELHETŐ EL AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS?

A büntetőeljárás megindításának előfeltétele a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Alapvető kritériuma ugyanakkor a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések körében – mint az előzetes letartóztatás – azon kitétel, hogy annak alkalmazásához az egyszerű gyanú nem elégséges, annak megalapozottnak kell lennie.

A bűncselekmény gyanújára számos adat, jelzés, vagy információ utalhat, amely alapján a nyomozás elrendelhető, a gyanúsított büntetőjogi felelőssége vizsgálható. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések azonban szigorúbb előfeltételhez kötődnek, mivel ezek érintik az állampolgárok alkotmányos jogait, amelyek bárminemű korlátozása csak rendkívüli indok esetén történhet.

Előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. Gyanú megalapozottnak akkor tekinthető, ha azt olyan bizonyítási eszköz támasztja alá, amely a konkrét elkövetési magatartásra vonatkozik, és önmagában is alkalmas a gyanúsított büntetőjogi felelősségének megállapítására.

Ha egyszerűen és érthetően fogalmazunk, akkor olyan bizonyítékkal kell rendelkeznie a rendőrségnek, ami egyértelműen bizonyítja a gyanúsított bűnösségét, és a bűncselekmény elkövetéséért, – amivel gyanúsítják – szabadságvesztés is kiszabható, továbbá az előzetes letartóztatás elrendeléséhez az alábbi különös okok közül legalább egynek fenn kell állnia:

a) a terhelt megszökött, vagy a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS ELRENDELÉSE?

Miután az terheltet őrizetbe vették, az ügyész indítványozza a bíróságon az előzetes letartóztatás elrendelését. Az indítványba kifejti az indokait, hogy miért tartja szükségesnek a kényszerintézkedés elrendelését.

A nyomozóhatóság, értesít a terhelt védőügyvédjét a bírósági ülés helyéről és idejéről, legkésőbb az ülés előtt átadják a védő részére az ügyészi indítványt.

A bírósági ülésen a terhelt hozzátartozói – kivéve, ha fiatalkorú a terhelt – nem lehetnek jelen. Az ülésen az ügyész előadja az indítványát, meghallgatják a terheltet, majd a védő indítványa következik. Ezután a nyomozási bíró kiküldi mindenkit a tárgyalóteremből és meghozza a végzését, amiben elutasíthatja az ügyészi indítványt, az előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást is elrendelhet, vagy az indítványnak helyt adva elrendelheti a terhelt előzetes letartóztatást.

A nyomozási bíró beszólítja a terheltet, a védőt és az ügyészt a tárgyalóba, majd közli a végzést.

A fenti röviden ismertetett eljárásra 72 órája van a hatóságoknak.

Az elsőfokú bírósági eljárást követően, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani, a bíró a fent meghatározott okokon kívül is elrendelheti az előzetes letartóztatást.

CSOMAGÁTADÁS

Ha a terhelt hozzátartozói az előzetes ülés időpontjában megjelennek a bíróságon, láthatják a terheltet, ha engedélyezik, akkor pár szót beszélhetnek is vele. Csomag átadására itt nincs lehetőség.

Javasolni tudom, hogy csomagot a terheltnek még az előzetes ülés előtt próbáljanak átadni, mert ha elrendeli az előzetes letartóztatást a bíróság, közel egy hét telik el, amire csomagot tudnak postán küldeni.

Amikor a nyomozóhatóság közli Önökkel, hogy hozzátartozójukat őrizete vették, ekkor közlik a fogvatartás helyét is. Miután ezt megtudták, a fogvatartást végrehajtó nyomozóhatóságot felhívják, és megtudják hogyan, és mit adhatnak be csomagként, majd ennek megfelelően járnak el.

Ha a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatást abban az esetben csak az engedélyezett kapcsolattartó küldhet csomagot postán a terheltnek, a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet szabályai szerint.

Amire a kapcsolattartást engedélyezését végigjárják, a legrövidebb esetben is hosszú-hosszú napok telnek el, és addig nincs csomagküldés, nincs telefonálás, nincs levelezés, és a terhelt abban a ruhában várja a megváltó csomagot, amiben bevitték.

Az előzetes letartóztatás tartama (röviden)

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb 3 hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

Az előzetes letartóztatás végrehajtása (röviden)

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, 30 napi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható, ami 30 nappal szükség esetén meghosszabbítható.

Az előzetes letartóztatás megszűnik (röviden)

Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

Ha őrizetbe vették a hozzátartozóját, vagy attól tart, hogy Önt akarják őrizetbe venni, előzetes letartóztatásba helyezni, időben forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez.

Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek JOGAI VANNAK! A Vidákovics Ügyvédi Iroda garantáltan megvédi azokat.

Sürgős esetben hívja dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédet a +36 30 357 2124 –es mobilszámon.

Védőügyvéd

Hasznos információk az előzetes letartóztatásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

közzétéve (frissítve) 2014.10.12.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Feljelentés

Ügyvéd Budapest

FELJELENTÉST SZERETNE TENNI, VAGY A FELJELENTÉSÉT ELUTASÍTÓ HATÁROZATOT PANASZOLNÁ MEG?

A feljelentés nagyon fontos mozzanata lehet a büntetőeljárás megindításának, a helytelen megfogalmazása pedig indoka lehet annak, hogy az eljárást a nyomozó hatóság ne indítsa el, vagy az eljárást idő előtt megszüntesse.

Feljelentést sokféleképpen lehet tenni, például névtelenül telefonon, a rendőrségen személyesen szóban (amit általában több órás várakozás előz meg), de akár megteheti írásban is gyakorlott büntetőjogász segítségével, sértetti képviselő útján.

Nem ritkán előfordul, hogy azért kell feljelentést tenni, hogy a félreértéseket elkerüljük, és a feljelentő későbbi büntetőjogi felelősségre vonását megelőzzük az adott cselekmény kapcsán.

De hogyan kell feljelentést tenni? El szeretné kerülni, hogy valakit hamisan vádoljon bűncselekmény elkövetésével?

Először is nem árt tisztában lenni azzal, hogy a feljelenteni kívánt személy magatartásával pontosan milyen bűncselekményt követett el. Mi az adott bűncselekmény pontos törvényi tényállása, és mik azok a tényállási elemek, amelyeket az elkövetőnek meg kellett valósítania, mik a bizonyítandó tények amelyek nélkülözhetetlenek a büntetőjogi felelősségre vonás érdekében.

Az írásban megtett feljelentésnek számos előnye és hátránya van. Előnye, hogy van ideje végiggondolni a történteket, pontosan fogalmazva, a részletekre kitérve megírni, mellékletként csatolni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, megjelölve az esetleges tanúkat, vagy megjelölni, hogy a nyomozóhatóság a bizonyítékokat honnan tudja beszerezni, ezzel segítve a nyomozást, illetve alátámasztva a feljelentése okszerűségét. A pontosan, jól megfogalmazott lényegre törő feljelentéssel időt és akár pénzt is megtakaríthat.

Azonban hiába követtek el az Ön sérelmére bűncselekményt, ha nem tudja megfelelően előadni a tényeket. Ha nem kellően körültekintő, ha nem megfelelően fogalmaz – mert úgy gondolja a szavaknak nincs nagy jelentősége -, ha nem ismeri a vonatkozó jogszabályokat könnyen előfordulhat, hogy feljelentése nem ér célt, az büntetőeljárás meg sem indul, a feljelentését a nyomozóhatóság elutasítja.

A rosszul megfogalmazott feljelentésnek – lehet az szóban vagy írásban – a következménye súlyosak lehet az Ön számára. Vagyon elleni bűncselekmények esetében súlyos milliókat veszíthet a kezdeti hanyagsága miatt. Gyakran előfordul, hogy ha nem állapítják meg az elkövető büntetőjogi felelősségét az általa okozott kárt, a károsult jogi úton nem követelheti, behajtani sohasem tudja.

Ne kövessen el ilyen hibát! Ha fontos Önnek az ügye, ha forduljon gyakorlott, büntetőjogban jártas ügyvédhez, keresse fel a  Vidákovics Ügyvédi Irodát. Konzultáljon gyakorlott büntetőjogásszal és az eredmény nem marad el!

Büntető ügyvéd

Kapcsolatfelvétel dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics

//

Csalás Btk. 373.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” parallax_speed=”0.3″ video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” overlay_color=”” video_preview_image=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” padding_top=”” padding_bottom=”” padding_left=”” padding_right=””][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” center_content=”no” last=”no” min_height=”” hover_type=”none” link=””][fusion_text]

Csalás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?

Mit jelent a csalás?

A csalás az egyik legelterjedtebb bűncselekmény, mégis kevesen tudják, hogy mit is jelent.

A csalás törvényi tényállását, példákon keresztül értheti meg a legkönnyebben, ezért nézzük a következőt:

Az elkövető az egyik hétfő reggel arra ébred, hogy sürgősen pénzre van szüksége azért, hogy kifizesse adósságait, vagy azért, mert nagyot szeretne nyaralni külföldön. Az elkövetőnek megtakarításai és értékesíthető vagyona nincs, a munkahelyét nemrégen veszítette el, a közeljövőben nem várható, hogy bevétele lesz.

Úgy gondolja, gyorsan kölcsönkér valakitől, ezért a sértetthez fordul. Tudja, hogy a sértett nem adna neki kölcsönt, ha elmondaná, hogy elvesztette a munkahelyét és várhatóan nem fogja tudni visszafizetni a pénzt, ezért kitalál egy történetet és a következőket adja elő.

Hihetetlen üzleti lehetőség hullott az ölembe, amiből hatalmas nyereséget várok, már csak némi pénzre lenne szükségem, mert egyéb üzletek miatt, – amiből szintén várom a pénzem – likviditási gondjaim akadtak. Ha adsz kölcsön pénzt, hatalmas kamatot fizetek, mert nekem így is nagyon megéri.

A sértett az elkövetőnek elhiszi, hogy a pénzén felül magas kamatot fog tőle visszakapni, ezért a kamrába rohan, előveszi a családi megtakarítást, majd átadja az elkövetőnek. Kölcsönszerződést kötnek, amiben minden lényeges pontot szabályoznak, pontosan megjelölik a feleket, meghatározzák a visszafizetési határidőt, majd az elkövető a pénzzel távozik. Természetesen sem a szerződésben meghatározott határidőre, sem később a kölcsönvett összeget a terhelt nem fizeti vissza.

Mitől csalás a fenti példa?

Nézzük meg a csalás törvényi tényállását és annak magyarázatát.

Csalás Btk. 373. §

Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

A csalás elkövetési magatartása a sértett tévedésbe ejtése vagy a tévedésben tartása.

A tévedésbe ejtés, amikor az elkövető valótlan tényeket valóságként tüntet fel, érthetően mondva, amikor hazudik a sértettnek, aki azt elhiszi. Nem feltétele a tévedésbe ejtésnek, hogy az filmekbe illő agyafúrt, fondorlatos módszerrel történjen. Csalás esetében a tévedésbe ejtés lehet könnyen átlátható, egyszerűen felismerhető magatartás is.

Tévedésben tartás lényege, hogy az elkövető magatartásán kívül a sértettben létrejön egy téves elképzelés (Például: az elkövető nagyon gazdag, vagy az elkövető szülei nagyon gazdagok, és biztosan kifizetnék a tartozását helyette.) amit az elkövető felismer, és azt szándékosan nem oszlatja fel, hanem, a sértett tévedését jogtalan haszonszerzésre használja fel.

Mi hathat ilyen megtévesztően? Lehet, hogy találkoztak már olyan személlyel, aki nagyon drága autóval, drága ruhában jár, és látványosan nagy borravalót hagy a drága étteremben a pincérnek. Ha pillanatnyi pénzügyi gondjai vannak, még megtisztelő is a számára kölcsönadni. De ha tudnánk, hogy az autó lízingelt, aminek a díjait soha nem tudta fizetni, a drága ruhát kölcsönkérte, és a borravalót az előző sértettől kicsalt pénzből hagyja a pincérnél, már nem adna neki kölcsön egy forintot sem.

A csalás megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.

Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű – a kölcsönadó elől elhallgatott – tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].

Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].

A csalás célzata a jogtalan haszonszerzés, – amelyet az elkövető más személy tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával ér el, – ezért a csalás kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

A csalás materiális bűncselekmény, amelynek az eredménye a kár. A kár bekövetkezhet a tévedésbe ejtett, vagy tartott személynél, de akár más személynél is.

Amennyiben a kár nem annál a természetes vagy jogi személynél keletkezik, akivel szemben a tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást megvalósították, a bűncselekmény sértettje az, akinél a kár ténylegesen bekövetkezik [BH 1988.176.].

A csalás kísérleti szakba lép a megtévesztő magatartás kifejtésével, míg befejezetté a kár bekövetkeztével (például a pénz átadásával) válik. A csalás megállapításához nélkülözhetetlen, hogy a tévedésbe ejtés, vagy tartás és a kár között okozati összefüggés álljon fenn, vagyis hogy a kár a tévedésbe ejtés, tévedésbe tartás következményeként keletkezzen, a kár bekövetkezését megelőzze.

Kár fogalma [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Vagyis az elmaradt haszon – a Btk. 373. § (7) bekezdését kivéve – a csalás szempontjából kárként figyelembe nem vehető. A Btk. 373. § (7) bekezdése kimondja, hogy csalás szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat kimondja, szerint csalás az is, ha az elkövető fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, mert ebben az esetben a meg nem térített ellenérték kár és nem elmaradt vagyoni előny [BH 2011.127.].

Csalás tettese bárki lehet. A csalás bűnsegédje lehet a csalásnak, aki a megtévesztés feltételeit megteremti.

Természetesen a csalás nem kizárólag pénz kölcsönkérésével, hanem számtalan egyéb módon valósulhat meg, a kár pedig bekövetkezhet többek között dolog átadásával, tartozás elengedésével, kötelezettségvállalással, ajándékozással, stb…

A csalás annyi rendbelinek minősül, ahány sértettet érint a cselekmény.

Csalás büntetése

Btk. 373. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén, (tűzvész, árvíz, földrengés, stb..)
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el tipikusan a bűncselekményt, aki valamilyen jótékony célú alapítvány munkatársának adja ki magát, így csalva ki a sértettek pénzét.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt (500.001,- Ft- tól 5.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A Btk. 373. § (3) bekezdés c) pontjában írt minősítő körülmény értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szabálysértési értékhatárt meghaladó (50.001,- Ft) csalást, az állapotából adódóan kiszolgáltatott, – a bűncselekmény felismerésére és lehárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes – személy sérelmére követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt (500.000.001,- Ft-tól) okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Csalás elévülése

A Btk. 26. § (1) bekezdésének értelmében csalás elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hogyan lehet védekezni a csalás vádjával szemben?

Mint ahogyan a csalást is el lehet követni számtalan különböző módon, ugyanúgy a csalás elleni védekezés is nagyon változatos. Ami az egyik esetben működik, a másikban hatalmas problémát okozhat.

Konkrét ügy konkrét kérdéseivel forduljon tapasztalt, büntetőjogban jártas ügyvédhez.

Ha a csalás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Közérthetően a csalásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Védőügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Védőügyvéd feladata

Ügyvéd Budapest

VÉDŐÜGYVÉD

Mi a védőügyvéd feladata?

1,) a terhelttel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvegye.

A kedvező helyzet a terhelt számára az, amikor ő maga képes a védőügyvédjével, annak irodájában személyesen felvenni a kapcsolatot.

Hogy miért? Először is, mert akkor nem áll a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alatt, és valószínűleg nem is bujkál, nem rejtőzött el az őt kereső hatóságok elől.

Vagyis, ha már az eljáró hatóságok látókörébe került, az nem tartotta szükségesnek szabadságát korlátozó kényszerintézkedések valamelyikének alkalmazását, vagy azt, hogy a nyomozószerv látókörébe kerülése előtt gondolkodik és időben lép azért, hogy a lehető legkedvezőbb eredmény legyen elérhető az ügyében.

Tehát ha a védőügyvédnek, büntetőjogásznak kell felvennie a kapcsolatot a terhelttel, amit természetesen a védőügyvéd késlekedés nélkül meg is tesz, az a terhelt számára ijesztőbb, terhesebb helyzetet jelent.

Ha előre látjuk azt, hogy akár súlyos balesetet is szenvedhetünk motorozás közben, butaság lenne védőfelszerelés nélkül felülni a motorra. A jó minőségű ruha és egyéb protektorok az eséstől ugyan nem menthetik meg, de az esés következményeit jelentős mértékben csökkenthetik. Hasonló a helyzet a büntetőeljárás esetében is. Ha lehetősége van rá, időben gondoskodjon a védelméről!

A védőügyvédnek, (büntetőjogásznak) kötelessége, hogy késlekedés nélkül felvegye a kapcsolatot a terhelttel, de ha esély van arra, hogy Önből terhelt legyen, akkor minél előbb vegye fel a kapcsolatot védőügyvéddel. Ha a kapcsolatfelvételre személyesen, szorongatott helyzetéből adódóan nem képes, akkor ne nyilatkozzon, ne tegyen vallomást addig, amíg nem beszélt az védőügyvédjével. Ne feledje! Jogában áll hallgatni!

2,) a védőügyvédnek a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben fel kell használnia.

Mi a törvényes védekezési eszköz? Minden, amit törvény nem tilt, minden, ami nem valósít meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

Mi köti a terheltet a védekezése során? Az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A vádlottnak igazmondási kötelezettsége – a tanúval ellentétben – nincs, vagyis azt mond, amit csak akar, természetesen az előzőekben említett megkötéssel.

Általános helyzet, amikor két – három terhelt tagadja a bűncselekmény elkövetését adott ügyben, miközben mindösszesen egy tanúja volt a cselekménynek, aki történetesen egyben a sértett is.

A terheltek általában könnyelműen vállat rándítanak, kényelmesen hátradőlnek, mert úgy gondolják, hogy az ő tagadásukkal szemben (hiszen hárman vannak) semmit nem ér a tanú vallomása, ezért őket nem ítélhetik el.

Rendszeresen hallani a terheltektől, hogy „egy állítás egy tagadás” ugyan mit tudnak velem csinálni? Sajnos fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy nem egy amerikai filmbe csöppent, hanem ez a valóság, és itt nem így működik.

Mint ahogy szó volt róla, a tanúnak igazmondási kötelezettsége van. A vádlott nyugodtan hazudhat (természetesen mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat). Vajon kinek a vallomása az, ami könnyedén félresöpörhető azzal, hogy hazudik? Vajon a tanú állításával szemben ér valamit a vádlott tagadása?

A gyakorlat szerint nem sokat, mert bizonyítékok hiányában senki nem fogja a tanút hamis tanúzással vádolni, és ezért a vallomását figyelmen kívül hagyni, hacsak tények alátámasztásával nem lehet kétségbe vonni a szavahihetőségét, bizonyítani az elfogultságát stb.

De térjünk vissza az eredeti mederbe. Ott jártunk, hogy mi a védőügyvéd feladata?

Terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználjon.

Mivel nem a büntetőeljárás, hanem a terhelt érdeke az elsődleges szempont a védőügyvédnek (büntetőjogásznak), ezért gondosan, körültekintően kell eljárni a védekezési eszközök felhasználása során. És nem minél hamarabb elkapkodva kell azokat a hatóságok tudomására hozni.

Hasonlíthatnánk egy kártyajátékhoz. Nem mindegy, hogy a legjobb lapjainkat mikor, milyen körülmények között használjuk fel. Butaság lenne nyílt lapokkal játszani, miközben arra büszkék a magyar hatóságok, akik a büntetőeljárásban részt vesznek, hogy a nyomozóhatóság által összegyűjtött bizonyítékok számottevő részét a terhelt nem ismerheti meg, csak a nyomozás lezárása után az iratok ismertetésekor.

És hol van a fegyverek egyenlősége? Nem csak a lapjaikat takargatják, hanem azt sem mondják meg gyakran, hogy milyen típusú kártyával játszunk. Ezzel szemben már nehezebb a megfelelő stratégiát kiépíteni, mivel a különböző előálló helyzetekre másként kell reagálni is.

A gyakorlott játékos (védőügyvéd) a megfelelő lépést teszi meg a megfelelő időben, ha kell blöfföl, higgadt tud maradni, amíg másoknak reszket a keze a tét miatt, és idő előtt, vagy túl későn játsszák ki a lapjaikat.

3,) a védőügyvédnek feladata, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, a jogairól tájékoztassa.

A védőügyvédnek minden esetben részletes tájékoztatást kell nyújtania a terheltnek a jogairól, a választható védekezési formákról, lehetőségekről, és azok lehetséges következményeiről. A védőügyvéd nem dönthet a terhelt helyett, de védekezési stratégiára természetesen javaslatot tesz. Minden esetben a terhelt dönti el, hogy a védekezésének milyen formáját választja, amihez a védőügyvéd kötve van. A törvényes kereteken belül eljárásával mindenben támogatja a terheltet, képviseli érdekeit.

4,) a védőügyvéd kötelessége, hogy a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

A védőügyvédnek jogában áll a védelem érdekében az ügyben tájékozódni, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat beszerezni és gyűjteni.

A terhelt jogait a védőügyvédje külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.

Miért lehet fontos, hogy minden lényegtelennek tűnő részletet feltárjon a védőügyvédjének?

A védelem szempontjából lehet, hogy igenis fontos, és nagy jelentőséggel bír az a körülmény, amit Ön lényegtelennek ítél.

Ha a védőügyvéd (büntetőjogász) nem ismeri a legapróbb részletekig a történteket, könnyen előfordulhat, hogy olyan bizonyítási indítvánnyal él, amelynek eredménye, nem hogy mentené ügyfelét szorult helyzetéből, hanem egyenesen lehetetlenné teszi a további védekezést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség garantálja az Ön számára, hogy amit az ügyvédjének elmond az kizárólag ön és ügyvédje között marad.

Hogyan hívják a büntetőeljárás során a terhelt (gyanúsított, vádlott, elítélt) érdekében eljáró ügyvédet?

A Büntetőeljárásról szóló törvény egyszerűen védőnek nevezi, amiről valószínűleg hamarabb eszünkbe jut egy labdarúgó, – akinek a feladata, hogy megakadályozza, hogy az ellenfél a kapujába juttassa a labdát, – mint egy ügyvéd.

A hétköznapokban, azért, hogy a büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd egyedileg megkülönböztethető legyen szokták büntetőjogásznak, büntető ügyvédnek, büntetőjogi ügyvédnek nevezni, de talán a legtalálóbb megjelölés, ami egyben a legközelebb is áll a hatályos büntetőeljárási törvényben foglalt „védő” megjelöléshez a védőügyvéd.

Büntető ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics