BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Csalás Btk. 373.

Védőügyvéd Budapest

Csalás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és vitassák meg az ügyét. Mit ér egyetlen ember egy jól képzett, tapasztalt csapattal szemben? Szerezzen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel.

MI AZ A CSALÁS BTK?

A csalás az egyik legelterjedtebb bűncselekmény, mégis kevesen tudják, hogy mit is jelent.

A csalás törvényi tényállását, példákon keresztül értheti meg a legkönnyebben, ezért nézzük a következőt:

Az elkövető az egyik hétfő reggel arra ébred, hogy sürgősen pénzre van szüksége azért, hogy kifizesse adósságait, vagy azért, mert nagyot szeretne nyaralni külföldön. Az elkövetőnek megtakarításai és értékesíthető vagyona nincs, a munkahelyét nemrégen veszítette el, a közeljövőben nem várható, hogy bevétele lesz.

Úgy gondolja, gyorsan kölcsönkér valakitől, ezért a sértetthez fordul. Tudja, hogy a sértett nem adna neki kölcsönt, ha elmondaná, hogy elvesztette a munkahelyét és várhatóan nem fogja tudni visszafizetni a pénzt, ezért kitalál egy történetet és a következőket adja elő.

Hihetetlen üzleti lehetőség hullott az ölembe, amiből hatalmas nyereséget várok, már csak némi pénzre lenne szükségem, mert egyéb üzletek miatt, – amiből szintén várom a pénzem – likviditási gondjaim akadtak. Ha adsz kölcsön pénzt, hatalmas kamatot fizetek, mert nekem így is nagyon megéri.

A sértett az elkövetőnek elhiszi, hogy a pénzén felül magas kamatot fog tőle visszakapni, ezért a kamrába rohan, előveszi a családi megtakarítást, majd átadja az elkövetőnek. Kölcsönszerződést kötnek, amiben minden lényeges pontot szabályoznak, pontosan megjelölik a feleket, meghatározzák a visszafizetési határidőt, majd az elkövető a pénzzel távozik. Természetesen sem a szerződésben meghatározott határidőre, sem később a kölcsönvett összeget a terhelt nem fizeti vissza.

Csalás Btk. 373.  – CSALÁS FOGALMA

Csalás Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

A csalás elkövetési magatartása a sértett tévedésbe ejtése vagy a tévedésben tartása.

A tévedésbe ejtés, amikor az elkövető valótlan tényeket valóságként tüntet fel, érthetően mondva, amikor hazudik a sértettnek, aki azt elhiszi. Nem feltétele a tévedésbe ejtésnek, hogy az filmekbe illő agyafúrt, fondorlatos módszerrel történjen. Csalás esetében a tévedésbe ejtés lehet könnyen átlátható, egyszerűen felismerhető magatartás is.

Tévedésben tartás lényege, hogy az elkövető magatartásán kívül a sértettben létrejön egy téves elképzelés (Például: az elkövető nagyon gazdag, vagy az elkövető szülei nagyon gazdagok, és biztosan kifizetnék a tartozását helyette.) amit az elkövető felismer, és azt szándékosan nem oszlatja fel, hanem, a sértett tévedését jogtalan haszonszerzésre használja fel.

Mi hathat ilyen megtévesztően? Lehet, hogy találkoztak már olyan személlyel, aki nagyon drága autóval, drága ruhában jár, és látványosan nagy borravalót hagy a drága étteremben a pincérnek. Ha pillanatnyi pénzügyi gondjai vannak, még megtisztelő is a számára kölcsönadni. De ha tudnánk, hogy az autó lízingelt, aminek a díjait soha nem tudta fizetni, a drága ruhát kölcsönkérte, és a borravalót az előző sértettől kicsalt pénzből hagyja a pincérnél, már nem adna neki kölcsön egy forintot sem.

Miből lehet következtetni a csalás elkövetésére?

A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.

Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű – a kölcsönadó elől elhallgatott – tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].

Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].

A csalás Btk. célzata a jogtalan haszonszerzés

A csalás Btk. célzata a jogtalan haszonszerzés – a melyet az elkövető más személy tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával ér el, – ezért a csalás kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

A csalás materiális bűncselekmény, amelynek az eredménye a kár. A kár bekövetkezhet a tévedésbe ejtett, vagy tartott személynél, de akár más személynél is.

Amennyiben a kár nem annál a természetes vagy jogi személynél keletkezik, akivel szemben a tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást megvalósították, a bűncselekmény sértettje az, akinél a kár ténylegesen bekövetkezik [BH 1988.176.].

A csalás Btk. kísérleti szakba lép a megtévesztő magatartás kifejtésével, míg befejezetté a kár bekövetkeztével (például a pénz átadásával) válik. A csalás megállapításához nélkülözhetetlen, hogy a tévedésbe ejtés, vagy tartás és a kár között okozati összefüggés álljon fenn, vagyis hogy a kár a tévedésbe ejtés, tévedésbe tartás következményeként keletkezzen, a kár bekövetkezését megelőzze.

Kár fogalma [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Vagyis az elmaradt haszon – a Btk. 373. § (7) bekezdését kivéve – a csalás szempontjából kárként figyelembe nem vehető. A Btk. 373. § (7) bekezdése kimondja, hogy csalás szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat kimondja, szerint csalás az is, ha az elkövető fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, mert ebben az esetben a meg nem térített ellenérték kár és nem elmaradt vagyoni előny [BH 2011.127.].

Csalás tettese bárki lehet. A csalás bűnsegédje lehet a csalásnak, aki a megtévesztés feltételeit megteremti.

Természetesen a csalás nem kizárólag pénz kölcsönkérésével, hanem számtalan egyéb módon valósulhat meg, a kár pedig bekövetkezhet többek között dolog átadásával, tartozás elengedésével, kötelezettségvállalással, ajándékozással, stb…

A csalás annyi rendbelinek minősül, ahány sértettet érint a cselekmény.

Csalás büntetése

Btk. 373. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén, (tűzvész, árvíz, földrengés, stb..)
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el tipikusan a bűncselekményt, aki valamilyen jótékony célú alapítvány munkatársának adja ki magát, így csalva ki a sértettek pénzét.

Csalás Btk. minősített esetei

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt (500.001,- Ft- tól 5.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A Btk. 373. § (3) bekezdés c) pontjában írt minősítő körülmény értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szabálysértési értékhatárt meghaladó (50.001,- Ft) csalást, az állapotából adódóan kiszolgáltatott, – a bűncselekmény felismerésére és lehárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes – személy sérelmére követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt (500.000.001,- Ft-tól) okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Csalás elévülése

A Btk. 26. § (1) bekezdésének értelmében csalás elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hogyan lehet védekezni a csalás vádjával szemben?

Mint ahogyan a csalást is el lehet követni számtalan különböző módon, ugyanúgy a csalás elleni védekezés is nagyon változatos. Ami az egyik esetben működik, a másikban hatalmas problémát okozhat.

Konkrét ügy konkrét kérdéseivel forduljon tapasztalt, büntetőjogban jártas ügyvédhez.

Csalás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners  ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott, tapasztalt, együttműködő ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Közlekedési baleset fogalma

60/2010 (OT 34.) ORFK utasítás tartalmaz. Ezek szerint „ közlekedési baleset fogalma : a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá a közúti közlekedés körében állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”

A baleset fogalma leggyakrabban a közúti baleset okozása btk 235 törvényi tényállása során merül fel.

Baleset fogalma

Baleset fogalma: A Btk. Kommentár szerint a “Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik”

Őrizetbe vétel

Büntetőjogi Ügyvéd

ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT

126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel elrendelhető abban az esetben is, ha a 281. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak (tárgyalási őrizet).

MEDDIG TARTHAT AZ ŐRIZETBE VÉTEL?

(3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet – ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.

ISMÉTELTEN EL LEHET RENDELNI?

(4) Ugyanazon bűncselekmény miatt – ha a körülmények nem változtak – az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el.
(5) A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogvatartását az őrizet tartamába be kell számítani.

KI HATÁROZ AZ ELRENDELÉSÉRŐL?

127. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.
(2) Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.
(3) A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.

KIT ÉRTESÍTENEK AZ ELRENDELÉSÉRŐL?

128. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.

MI TÖRTÉNIK AZ ŐRIZETTBE VETT SZEMÉLY KISKORÚ GYERMEKÉVEL?

(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.
(3) A katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell.

 

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogi ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

 

Óvadék

Büntető Ügyvéd

Az előzetes letartóztatás kapcsán sokszor felmerülő kérdés, hogy helye lehet-e óvadék kiszabásának, ha igen akkor mekkora összegre lehet számítani. Ha hozzátartozója előzetes letartóztatásba került, akkor tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott csapata határozott büntetőjogi védelmet nyújt az eljárás minden szakaszában. Kérjen konzultációs időpontot, és kezdje meg a felkészülést a védekezése profi szakemberek segítségével.

Az óvadék meghatárzoásának szabályai

Az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja.

A bíróság a Be. 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben (a szökés elrejtőzés veszélye) a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekményre és a személyi körülményekre tekintettel az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését az óvadék letétele valószínűvé teszi.

Megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. Megállapításának tárgyában – ha azt nem a tárgyaláson indítványozzák – a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a terheltet és a védőt meghallgatja. Ha a védő az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés a védő távollétében is megtartható.

A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet.

A terhelt előzetes letartóztatásának óvadék ellenében történő megszüntetése ellen kizárólag az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel.

A bíróság által jogerősen megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

Az óvadék megállapítása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik. Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

A letételt követően mikor rendelhetik el az előzetest?

Az összeg letételét követően szabadlábra helyezett terhelt előzetes letartóztatását a bíróság elrendelheti, ha
a) a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta,
b) az óvadék letételét követően a terhelt előzetes letartóztatásának más oka merült fel.

(2) Az óvadék összegét a terheltnek vissza kell adni, ha
a) – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – a bíróság az előzetes letartóztatását elrendelte,
b) az ügyész a nyomozást megszüntette, illetőleg annak határideje lejárt, vagy az ügyész a vádemelést elhalasztotta,
c) a bíróság az eljárást jogerős ítélettel vagy megszüntető határozattal befejezte.

(3) Szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte vagy az előzetes fogvatartás beszámítása folytán a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek kell tekinteni.

(4) A terhelt elveszti a jogát az óvadék összegére, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból a bíróság az előzetes letartóztatását rendelte el.

484. § Katona esetében tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt óvadék megállapításának nincs helye.

554/H. § Kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg, ez azonban nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

Előzetes letartóztatásba került hozzátartozója? Vegye fel a kapcsoaltot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel! Kérjen konzultációs időpontot!

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Adatvédelem

Az adatfelvétel során Ön személyes adatokat ad meg, melyet a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: az „Info tv.”), a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: „Reklám tv.”), illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII tv.-ben (a továbbiakban: “Ektv.“) foglaltatatnak megfelelően kezelünk. Ezen törvények előírásainak megfelelően ezúton tájékoztatjuk Önt a személyes adatai kezelésének részleteiről, valamint az adatkezelő, mint információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság alapvető adatairól.

1.) Szolgáltató neve: Vidákovics Ügyvédi Iroda

Nyilvántartási száma/nyilvántartó hatóság:  Budapesti Ügyvédi Kamara

Szolgáltató székhelye: 1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5.

A szolgáltató elérhetőségi adatai:
Email cím: iroda@vidakovics.hu
Telefonszám: +36 1 445 0456
Web: https://vidakovics.hu
A szolgáltató tevékenysége engedélyköteles: igen/nem
A szolgáltató adószáma: 18266683-2-41

A szolgáltató kamarai tagsága esetén a kamara megnevezése: Budapesti Ügyvédi Kamara

Tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye: Industriestr. 25, 91710 Gunzenhausen, Deutschland

Tárhelyszolgáltató elérhetősége: Tel.: +49 (0)9831 505-0, Fax: +49 (0)9831 505-3, E-Mail: info@hetzner.com

2.) Az adatkezelő személye: Vidákovics Ügyvédi Iroda  (adatai megegyeznek az előzőekben közöltekkel) webcím: (htts://vidakovics.hu). Az adatkezelő az természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adatkezelés céljait meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseit meghozza és végrehajtja, illetve az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

3. Az érintett meghatározása: az a természetes személy, akinek a személyes adatait az adatkezelő kezeli. Az érintettet az Info tv-ben az adatkezeléssel összefüggésben meghatározott jogok illetik meg, melyekről az adatkezelő jelen tájékoztató útján nyújt előzetes tájékoztatást.

4. Az adatkezelő az alábbi adatkezeléseket az itt megjelölt feltételekkel végzi:

Az alábbiakban tájékoztatjuk arról, hogy az Ön által megadott adatokat mely szervezet, milyen feltételekkel kezeli. Az adatkezelő olyan adatkezelési tevékenységet nem végez, melyről az érintettet előzetesen nem tájékoztatta.

4.) A IDŐPONTFOGLALÁS

Az érintett által kezdeményezett időpont foglalás esetében az érintett személy az adatainak kezeléséhez önkéntesen járul hozzá. Az időpont foglalás esetében a kezelt adatok az érintett nevére, telefonszámára, e-mail címére, illetve az érintett által esetlegesen önkéntesen üzenetben megadott adatokra terjednek ki. Az adatkezelés célja az időpontfoglalás rögzítése, az esetleges időpont módosítással, illetve lemondással kapcsolatos kapcsolatfelvétel. A személyes adatokat az időpontfoglalásban, vagy annak módosításában megjelölt időpontot követő napon, illetve az időpont lemondását követő napon töröljük.

TÁJÉKOZTATÁS COOKIE ALKALMAZÁSÁRÓL

Az anonim látogatóazonosítók (sütik) olyan fájlok vagy információk, amelyek az érintett felhasználó számítógépén, internetes készülékén, okostelefonján, táblagépén kerülnek tárolásra a weboldal meglátogatásakor.

Nem alkalmazunk és nem engedélyezünk a weboldalon olyan sütiket, amelynek eredményeképpen harmadik személyek a felhasználó hozzájárulása nélkül adatokat gyűjthetnek.

Az adatkezelő kizárólag olyan sütiket alkalmaz, amelyekről egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a weboldalak milyen adatokat kezelnek a sütin keresztül, illetve milyen célból és mely harmadik személy számára gyűjtenek adatokat. A hatályban lévő adatvédelmi irányelvre épülő 2012/4.számú vélemény alapján a felhasználó által rögzített adatokat tároló sütikről, a hitelesítési munkamenet sütikről, a felhasználó központú sütikről, a multimédia-lejátszó munkamenet sütikről, a terheléskiegyenlítő munkamenet sütikről, illetve a felhasználói felület testreszabását segítő munkamenet sütikről az érintettet előzetesen tájékoztatni szükséges, azokhoz az érintett hozzájárulása azonban nem szükséges. Egyéb sütik alkalmazása esetén az érintett előzetes hozzájárulását is be kell szerezni. Az alábbiakban az adatkezelő által alkalmazott sütikről nyújtunk előzetes tájékoztatást:

[fusion_table]

Süti neve Élettartama Funkciója Adatok melyekhez hozzáfér

Mozilla, Chrome, Edge vonatkozó menüpontja

PHPSESSID

 Amikor a böngészési programfolyamat véget ér

PHP kód futtatás azonosítója

PHP kódok

Firefox: about:preferences#privacy
Chrome: chrome://settings/cookies/
Edge: C:\Users\username\AppData\Local\Packages
\Microsoft.MicrosoftEdge_8wekyb3d8bbwe\
AC\#!001\MicrosoftEdge\Cookies

_ga

2 év

Felhasználók megkülönböztetése

  • Mért domain megkülönböztetéséhez szükséges adatok
  • Egyedi felhasználók megkülönböztetéséhez szükséges adatok
  • Lekérdezések mennyisége
  • Előzetesen tett látogatások száma
  • Forgalmi forrás megjegyzése
  • Munkamenet kezdete és vége
  • Egyéni látogatói szint variációk

[/fusion_table]

5. A személyes adatokhoz hozzáférő személyek: az adatokhoz kizárólag azon munkatársak férnek hozzá, akiknek a hozzáférése az egyes adatkezelési célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

6. Adattovábbítás: Az Ön adatai nem kerülnek továbbításra harmadik személy részére.

7. Adatfeldolgozás: Az adatkezelő a tárhelyszolgáltatón túlmenően adatfeldolgozót nem vesz igénybe. A tárhelyszolgáltató adatai az 1. pontban kerültek feltűntetésre.

8. Adatbiztonsági intézkedések: A személyes adatai elektronikusan/papír alapon kerülnek tárolásra. A személyes adatok tárolásának helye az adatkezelő jelen tájékoztatójában is megjelölt székhelye.

[PAPÍR ALAPÚ TÁROLÁS ESETÉN:] Annak érdekében, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá az adataihoz az adatok zárható iratárban kerülnek elhelyezésre.

[ELEKTRONIKUS TÁROLÁS ESETÉN:] Annak érdekében, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá az adataihoz, az adatkezelő az alábbiak szerint biztosítja a személyes adatok megőrzését és akadályozza meg az illetéktelen hozzáférést:

  • a szerverhez és a szerverszobához való hozzáférés korlátozott meghatározott informatikai munkatársakra,
  • a szerverhez és a számítógépekhez való hozzáférés jelszóval védett,
  • a személyes adatokról 3 év rendszerességgel biztonsági másolat készül.

9. Adatkezeléssel kapcsolatos jogai:

Az adatkezelés hozzájárulás, mint jogalap esetén önkéntes, mely a 9.3. pontban rögzítetteknek megfelelően bármikor visszavonható.

9.1. Tájékoztatáshoz való jog: Kérésére tájékoztatást adunk az Önre vonatkozóan általunk kezelt személyes adatokról és azzal kapcsolatos egyéb információkról, így például az adatok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, adatfeldolgozás esetén az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, arról, hogy az Ön adatait továbbítottuk-e harmadik személyeknek. Az Ön kérésére annak kézhezvételét követően a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül írásban válaszolunk.

9.2. Helyesbítés kéréséhez való jog: ha bármely általunk kezelt személyes adata nem felel meg a valóságnak, kérésére a személyes adatot indokolatlan késedelem nélkül helyesbítjük. Kérjük, hogy az adataiban bekövetkezett változásokról az adatkezelőt szíveskedjen tájékoztatni.

9.3. Törléshez vagy zároláshoz való jog: Amennyiben az adatkezeléshez adott hozzájárulását visszavonja, az adatait haladéktalanul töröljük (lsd.9.5.pont). Kérésére ezen kívül zárolhatjuk is az adatait a nyilvántartásunkban. Nem törölhető az adat, amennyiben az adatkezelésnek jogszabályi alapja van. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti (pl: igényérvényesítés).

A 9.2 és 9.3. ponthoz: Amennyiben a helyesbítésre, törlésre vagy zárolásra vonatkozó kérését nem teljesítjük, a kérése kézhezvételétől számított 25 napon belül írásban – vagy hozzájárulása esetén email útján – értesítjük a kérése elutasításának indokairól.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy 2018. május 25. napjától jogosulttá válik arra, hogy kérje az adatkezelés korlátozását, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • vitatja a személyes adatok pontosságát, mely esetben a korlátozás addig tart, ameddig az adatkezelő ellenőrzi az adatok pontosságát
  • az adatkezelés jogellenes, de ellenzi az adatok törlését
  • amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, de Ön jogi igény előterjesztéséhez, érvényesítéséhez igényli azt
  • tiltakozik az adatkezeléssel szemben, amíg megállapításra kerül, hogy az adatkezelő rendelkezik-e kényszerítő jogos érdekkel.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy 2018. május 25. napjával jogosulttá válik az adathordozhatóságra is. Ennek keretében az adatkezelő köteles arra, hogy az Ön kérésére az Ön személyes adatait széles körben használt, géppel olvasható formátumban az Ön rendelkezésére bocsássa vagy azt másik adatkezelőnek továbbítsa.

9.4. Tiltakozáshoz való jog: Ön tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

  1. a személyes adatai kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez, vagy az adatkezelő, az adatkezelőtől adatot átvevő személy vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges (pl. jogérvényesítés), kivéve, ha az adatainak a kezelését törvény rendelte el; vagy
  2. a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés (pl. reklámanyagok küldése), közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; vagy
  3. törvényben meghatározott egyéb esetekben.

A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgáljuk, és értesítjük az ezzel kapcsolatos döntésünkről. Amennyiben Ön a döntéssel nem ért egyet vagy az nem kerül Önnek a 15 napos határidőn belül megküldésre, a döntés közlésétől, illetve 15 napos határidő lejártától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy 2018. május 25. napjától kezdődően személyes adatainak kezelése ellen nem tiltakozhat, azonban kérheti azok haladéktalan törlését, illetve az adatkezelés megszüntetését (9.3.).

9.5. Kapcsolati adatok. A rendszerben tárolt személyes adataival és az adatkezeléssel kapcsolatos bármely kérdését, kérését, tiltakozását, ideértve az adatai törlésére vonatkozó kérését is, kérem írásban juttassa el az alábbi elérhetőségek valamelyikére:

[fusion_table]

Poctacím Email

Postacím: 1132 Budapest, Váci út 28. II/5.

iroda@vidakovics.hu

[/fusion_table]
10. Jogorvoslati lehetőségei: Személyes adatai kezelésével kapcsolatban – az Ön érdekében – csak abban az esetben áll módunkban felvilágosítást adni, illetve intézkedést tenni, ha személyazonosságát hitelt érdemlően igazolta.

  • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (levelezési cím: 1530  Budapest, Pf.: 5., telefon: +36 (1) 391-1400, email: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte vagy annak közvetlen veszélye fennáll; illetve
  • jogainak megsértése esetén, valamint a 9.4. pontban (tiltakozási jog) leírt esetekben a bírósághoz is fordulhat. A pert az Ön választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

 

 

Fellebbezés

Fellebbezés büntetőügyben. Ha Önt elítélték, és a másodfokú eljáráshoz szakképzett és gyakorlott ügyvédet keres, akkor vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel. A Vidákovics & Partners ügyvédei kimagasló eredményekkel rendelkeznek a másodfokú bírósági eljárásokban.

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz.

Ha a vádlottal az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli (például a bírósági tárgyaláson), úgy annak szóbeli indokolása (magyarázata) után tájékoztatja, hogy a bíróság ítéletét 1) tudomásul veheti, 2) az ítélettel szemben nyomban fellebbezést jelenthet be, vagy 3) három munkanap gondolkodási időt kérhet.

Amennyiben három munkanap gondolkodási időt kér, úgy a fellebbezését legkésőbb a harmadik nap éjfélig postára kell adnia. Amennyiben a határidőt lekési, vagy írásban nem jelent be fellebbezést, azt úgy kell tekinteni, hogy az ítéletet tudomásul vette.

A bírósági tárgyaláson először az ügyész nyilatkozik, (az ítéletet tudomásul veszi, fellebbezést jelent be, vagy három munkanap időt kér), majd sorban a vádlottak és a védőik nyilatkoznak.

Amennyiben az ügyész az ítéletet tudomásul veszi, úgy másodfokon érvénybe lép a súlyosítási tilalom, vagyis ha a vádlott (felmentésért, vagy enyhítésért) fellebbez az ítélet ellen, úgy a másodfokú bíróság súlyosabb ítéletet nem szabhat ki.

Abban az esetben lehet a súlyosítási tilalom ellenére az ítélet súlyosabb, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság megsemmisíti az elsőfokú ítéletet, tehát olyan mintha nem is lett volna, és az elsőfokú bíróságnak újra döntenie kell az ügyben. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság ítélete lehet súlyosabb, mint az előző (hatályon kívül helyezett) ítéletben foglaltak.

A fellebbezés a másodfokú bíróság határozatának a meghozataláig visszavonható.

Ha az ügyész súlyosítás iránt terjesztett elő fellebbezést, úgy a másodfokú bíróság nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy esetleg súlyosabb ítéletet szabjon, ki mint az elsőfokú bíróság.

MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét
a) helybenhagyja
b) megváltoztatja (például a vádlottat felmenti vagy elítéli, a büntetését enyhíti vagy súlyosítja…)
c) hatályon kívül helyezi (amely esetben többségében az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja).

Fellebbezés a másodfokú bíróság határozata ellen

A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.

Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság
a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
b) az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette,
c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

Ügyvéd és a fellebbezés

Ha Önnek határozott és eredményes ügyvédi képviseletre van szüksége a másodfokú eljárásban, akkor vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners szakképzett, gyakorlott ügyvédeivel.

A Vidákovics & Partners ügyvédei a legapróbb részletekig elemzik és értékelik a büntetőeljárást a nyomozás megindulásától az elsőfokú ítélet meghozataláig. A csapatmunka teszi lehetővé, hogy rámutassunk az ítéletben felmerülő hibás logikai következtetésekre, az alul értékelt, a tévesen értékelt, vagy akár egyáltalán nem értékelt bizonyítékokra, de még a legapróbb eljárási hibákra, hiányosságokra is, amik akár az ügyfeleink felmentését is eredményezhetik, a súlyos elsőfokú ítélettel szemben.

Bízza az ügyét a fellebbezési eljárásban tapasztalt ügyvédek csapatára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és kezdjék meg a valódi védekezést. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

 

 

 

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető Ügyvéd

Szerző: dr. Vidákovics Béla Zsolt
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Védett személy

Védett személy – a büntető törvénykönyv XIV. Fejezete alkalmazásában – az, aki az ellenségeskedésekben nem vesz közvetlenül részt, így különösen
a) a fegyveres erőknek az a tagja, aki letette a fegyvert, és magát az ellenségeskedésekből kivonva megadta;
b) aki betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében egyértelműen harcképtelenné vált, vagy magát az ellenségeskedésekből egyértelműen kivonta;
c) az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint tevékenykedő humanitárius segély- vagy békefenntartó misszió személyzete, ha az jogosult a polgári személyeknek vagy polgári létesítményeknek a fegyveres konfliktusok nemzetközi joga által biztosított védelemre;d) a polgári személy, amennyiben és ameddig nem vesz közvetlenül részt az ellenségeskedésekben.

Vagyoni hátrány mértéke

A vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Kár mértéke

A kár, valamint a vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.