Ittas járművezetéssel vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Köztudomású tény, hogy az alkohol fogyasztása hátrányosan hat a vezetési képességre, hiszen az ember központi idegrendszerére van hatással. Az alkohol oldja a gátlásokat, csökkenti a fegyelmező képességet, a sofőr bátrabban, meggondolatlanul, túlértékelve képességeit vezet, ami többek között a megengedett sebesség jelentős túllépésében ölthet testet, emellett viszont a reakció időt és a figyelmet is csökkenti, amit ha párosítunk a vakmerő manőverekkel valójában egy halálos koktélt alkothat.
Az ittas vezetés – járművezetés ittas állapotban – törvényi tényállásával, és a szigorú büntetésekkel a jogalkotó védeni kívánja a közlekedés biztonságát, az emberi életet és testi épséget.
Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 240. § (3) bekezdése értelmében ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
A korábbi Btk. az ittas állapot megítélését a bírói gyakorlatra bízta, ami a 0,51-0,8 ezrelék alkoholszint esetén tekintettel volt a klinikai tünetekre is, mivel az alkoholtűrő képesség egyénenként eltér. Klinikai tünetek (mint az akadozó beszéd, az egyensúlyi problémák stb..) hiányában nem állapította meg az ittas vezetés elkövetését 0,8 ezreléket meg nem haladó véralkohol-koncentráció esetén. Ezzel szemben a hatályos Btk. törvényi vélelmet állít fel amellett, hogy akinek a véralkohol-koncentrációja a vezetés pillanatában meghaladta a 0,50 gramm/liter ezreléket, illetve a levegőalkohol-koncentrációja a 0,25 milligramm/liter ezreléket, az ittas állapotban vezetett.
A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ez mindössze annyit jelent, hogy aki szeszes italt fogyasztott, de a véralkohol- illetve levegőalkohol-koncentrációja nem haladta meg a vezetés pillanatában a fent hivatkozott mértéket, az bűncselekményt nem, de szabálysértést elkövetett.
Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha valaki vezetés előtt fogyasztott alkoholt, és a vezetéskori véralkoholszint még nem, de a vérvételi már a 0,50 milligramm/liter értéket meghaladja, - és a sofőr olyan időtartamban tervezte a vezetést, amely még időben egybe esett volna a vérvétel időpontjával – akkor ittas vezetés kísérlete miatt vonhatják felelősségre.
Semmilyet! A Btk. büntetni rendeli, ha valaki bármilyen vasúti vagy légi járművet vezet. A vasúti és légi járművek esetén a törvény büntetni rendeli azoknak az eszközöknek az ittasan történő vezetését is, amelyek a gépi meghajtással nem rendelkeznek, mint például a vitorlázórepülő és a siklóernyő.
Ittas vezetés miatt büntetni rendelik továbbá azt is, aki gépi meghajtású úszó létesítményt, vagy közúton, illetve a forgalom elöl el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet.
Fentiekből következik, hogy amíg a csónak, vízibicikli, ittas vezetését a Btk. nem bünteti, addig a motorcsónak vezetését már igen. Amíg a lovas kocsi, vagy az emberi erővel hajtott kerékpár (a Btk. alapján) vezethető ittasan, addig az elektromos segédmotorral felszerelt kerékpár már nem, mint ahogyan a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a villamos, a gépkocsi és valamennyi egyéb gépi meghajtású közlekedési eszköz vezetése is tilos ittasan. (Figyelem a cikk kizárólag a Btk. szabályait tartalmazza a szabálysértési törvényét nem! Az a cselekmény ami nem valósít meg bűncselekményt, szabálysértést még megvalósíthat.)
A jármű vezetésén, annak elindítását, a mozgásba hozott jármű irányítását értjük. Nincs annak jelentősége, hogy hosszabb vagy rövidebb távolság megtétele-e az elkövető szándéka vagy célja. A segédmotoros kerékpárt vagy motorkerékpárt ittasan toló személy viszont nem tekinthető járművezetőnek, mivel a jármű erőforrását, a gépi meghajtást a jármű mozgatásához nem veszi igénybe.
Az ittas vezetés vétsége szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia, vagyis tudatában kell lennie azzal, hogy alkoholtól befolyásolt állapotban vállalkozik a vezetésre.
Feltétlenül számítania kell egyéb büntetés mellett járművezetéstől eltiltásra.
Btk. 55. § (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.
Az ittas vezetés vétségi alakzata esetében a bíróság legfeljebb 2 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, legvalószínűbb büntetés azonban a pénzbüntetés. Ennek mértéke a bírói gyakorlat szerint 250.000 – 300.000,- Ft, de természetesen ettől a bíróság megállapíthat jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb összeget is. A törvény értelmében a legalacsonyabb kiszabható pénzbüntetés 30.000,- Ft, míg a legmagasabb 270 millió Ft.
Btk. 50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Az ittas vezetés minősített eseteit sorolja fel a Btk. 236. § (2) bekezdése, amely a cselekménnyel összefüggésben gondatlanul okozott következmények súlyához mérten állapítja meg azok büntetését is. A büntetés felső határa az alábbiak szerint akár 10 év is lehet.
Btk. 236. § (2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Úgy gondolom, hogy a minősítő körülmények közül külön magyarázatot érdemel a tömegszerencsétlenség és a halálos tömegszerencsétlenség fogalma.
Tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember (az elkövetőn kívül) súlyos testi sérülést, nagyobb számú - legalább kilenc - személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett;
Halálos tömegszerencsétlenség pedig az, amelynek következtében legalább egy ember meghalt és legalább kilenc más személy megsérült.
A törvényben meghatározott minősített esettek a terhelt terhére kizárólag abban az esetben állapíthatók meg, ha az ittas vezetés okozza, az ittas vezetéssel okozati összefüggésben állnak be a (2) bekezdésben felsorolt következmények. Ilyen lehet például, ha az elkövető az ittassága miatt nem adja meg az elsőbbséget, vagy túllépi a megengedett haladási sebességet és ezzel összefüggésben következik be a baleset, aminek következménye pedig a személyi sérülés, esetleg halál.
Előfordulhat ugyanis, hogy az elkövető ittassága nem okozója a fent említett következményeknek. Ilyen eset lehet például, ha az ittas vezető nem szeg meg semmilyen közlekedési szabályt, a baleset és a személyi sérülés tőle függetlenül más hibájából, vagy a gépkocsijának meghibásodásából ered. Ebben az esetben az ittas vezetés vétségében marasztalható az elkövető, a minősítő körülmények nem állapíthatóak meg a terhére.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
A (3) bekezdés rendelkezései szerint, ha valaki csónakot, kerékpárt, lovaskocsit ittasan vezet és a (2) bekezdésben meghatározott következményeket idéz elő, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint büntetendő.
Természetesen a leírtakon túl számos körülmény befolyásolja, hogy valaki elkövetett-e ittas vezetést, és ha igen akkor annak az alap vagy valamely minősített esetét. Kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a cselekmény terheltje mikor, milyen alkoholt fogyasztott, mit evett, hány kiló, milyen távra tervezte az útját, stb…
A vérvétel a gyakorlatban az előállítással kezdődik, ahol a vérvételt orvos végzi. Az orvos rögzíti az észlelt klinikai tüneteket. A szeszes ital fogyasztásának kezdetére, befejezésére, mennyiségére, étkezés idejére, gyógyszerfogyasztásra, testsúlyra vonatkozó adatokat, amelyek később jelentősen befolyásolhatják az eljárás kimenetelét a terhelttől várják.
A vizeletminta vétele minden olyan esetben szükséges, ahol az italfogyasztás, az ittas vezetés és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt, mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben az italfogyasztás időpontjára való visszaszámolást is. Gyakran a vérvételt követően bizonyos idő elteltével ismételten vért vesznek, és a vizeletminta vétel elmarad, pedig a vér és vizelet együttes vétele megbízhatóbb, pontosabb eredménnyel szolgál.
Mi következik az előzőekből? Ha az ittas vezető nem tud vizeletet adni, és még a feltett kérdésekre (mikor, mit, mennyit ivott, mit és mikor evett, hány kiló?), sem válaszol (amihez természetesen joga van) megnehezítheti a bizonyítást, és könnyítheti az ügyvéd dolgát a képviselet ellátása során.
Nyomozóhatóságok nyomozásának részletes szabályairól szóló BM-IM együttes rendelet kimondja, hogy ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges nyomozási cselekményeket késedelem nélkül el kell végezni.
Lehetőleg már a helyszínen, az intézkedés kezdetén az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel ellenőrizni kell a cselekményben érintett járművek vezetőit, valamint azokat az utasokat és más személyeket, akiknek az esetleges alkoholos befolyásoltsága a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentős lehet.
Annál a személynél, akinél az ellenőrzés eredménye alkohol fogyasztására utal, hitelesített légalkoholmérő készülékkel két mérést kell végrehajtani ellenőrzésként, úgy, hogy a két mérés között pontosan 15 perc teljen el.
Mielőtt valakit légalkoholmérő eszközzel ellenőriznek, az ellenőrzött személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy szenved-e tüdőbetegségben, az előző 24 órában szedett-e a vezetési képességére hátrányosan ható szert.
Figyelem! Ha a hitelesített légalkoholmérő készülékkel történő ellenőrzést, a nyilatkozattételt vagy a jegyzőkönyv aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, akkor az eljáró nyomozó hatóság intézkedni fog a szakértői vizsgálathoz szükséges vér, illetve vizeletminta vételéről. Ha a vizeletminta vétel nem vezet eredményre, akkor kétszer vesznek vérmintát úgy, hogy a két vérvétel között kb. 30-45 perc teljen el.
Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a vizsgálat melyik módját választja, de a későbbi védekezés szempontjából a kétszeri vérvételt javasolnám.
240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.
(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.
(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Ne dőljön be az interneten megtalálható azon megtévesztő hirdetéseknek, amik arról szólnak, hogy minden ittas vezetőt felmentetnek. Nincs olyan varázsszer, amely minden ittas vezetés esetében alkalmazható lenne. Nincs az a megoldás, amely mindenkit minden bajból kihúzna. Aki ilyet állít az nem a kihúzásra, hanem a lehúzásra utazik.
