A Btk. Kommentár szerint a "Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik"
A baleset fogalma leggyakrabban a közúti baleset okozása btk 235 törvényi tényállása során merül fel.
"Közlekedési baleset fogalma: a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá - a közúti közlekedés körében - állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”
126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel elrendelhető abban az esetben is, ha a 281. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak (tárgyalási őrizet).
(3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet - ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el - szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.
(4) Ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el.
(5) A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogvatartását az őrizet tartamába be kell számítani.
127. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.
(2) Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.
(3) A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.
128. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.
(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.
(3) A katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell.
Az előzetes letartóztatás kapcsán sokszor felmerülő kérdés, hogy helye lehet-e óvadék kiszabásának, ha igen akkor mekkora összegre lehet számítani. Ha hozzátartozója előzetes letartóztatásba került, akkor tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott csapata határozott büntetőjogi védelmet nyújt az eljárás minden szakaszában. Kérjen konzultációs időpontot, és kezdje meg a felkészülést a védekezése profi szakemberek segítségével.
Az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja.
A bíróság a Be. 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben (a szökés elrejtőzés veszélye) a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekményre és a személyi körülményekre tekintettel az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését az óvadék letétele valószínűvé teszi.
Megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. Megállapításának tárgyában - ha azt nem a tárgyaláson indítványozzák - a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a terheltet és a védőt meghallgatja. Ha a védő az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés a védő távollétében is megtartható.
A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet.
A terhelt előzetes letartóztatásának óvadék ellenében történő megszüntetése ellen kizárólag az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel.
A bíróság által jogerősen megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
Az óvadék megállapítása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik. Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
Az összeg letételét követően szabadlábra helyezett terhelt előzetes letartóztatását a bíróság elrendelheti, ha
a) a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta,
b) az óvadék letételét követően a terhelt előzetes letartóztatásának más oka merült fel.
(2) Az óvadék összegét a terheltnek vissza kell adni, ha
a) - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - a bíróság az előzetes letartóztatását elrendelte,
b) az ügyész a nyomozást megszüntette, illetőleg annak határideje lejárt, vagy az ügyész a vádemelést elhalasztotta,
c) a bíróság az eljárást jogerős ítélettel vagy megszüntető határozattal befejezte.
(3) Szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte vagy az előzetes fogvatartás beszámítása folytán a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek kell tekinteni.
(4) A terhelt elveszti a jogát az óvadék összegére, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból a bíróság az előzetes letartóztatását rendelte el.
484. § Katona esetében tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt óvadék megállapításának nincs helye.
554/H. § Kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg, ez azonban nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.