BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
Kapcsolattartás, láthatási jog

Hogyan tarthatja a gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot? Hogyan tudja a különélő szülő érvényesíteni a kapcsolattartási jogát? Ha kapcsolattartás körében felmerülő vitája van forduljon a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédeihez. Kérjen konzultációs időpontot!

A kapcsolattartás szabályozása - Láthatási jog

Mit jelent a kapcsolattartás?

A gyermeknek joga, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolatot fennmaradjon. Célja továbbá, hogy a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A gyermekétől különélő szülő, ha kapcsolattartási jogát nem korlátozták vagy vonták meg, jogosult és köteles is gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartási jog magában foglalja:
1) a gyermekkel való személyes találkozást,
2) a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
3) gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és
4) kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
5) A kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú (de csak időlegesen pl. nyaralás idejére) külföldre vitelére is.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a különélő szülőt terhelik. A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a különélő szülőtől az elvitel, és a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

Kik jogosultak a gyermekkel kapcsolatot tartani?

A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér jogosult. Azokban az esetekeben, ha szülő és a nagyszülő a kapcsolattartási jogát nem gyakorolja, úgy
- a gyermek szülőjének testvére, valamint
- szülőjének házastársa is jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani.

Ki dönt a kapcsolattartásról?

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek. Egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell
- annak gyakoriságáról,
- időtartamáról,
- folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy
- felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá
- a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról,
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

Hogyan lehet a kapcsolattartást eldönteni?

A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és felügyelt.

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
- a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
- a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét (elviheti magával),
- meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és
- a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást (így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot)
- az ajándékozást és a csomagküldést.

Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel
- a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet,
- a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával.

Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

Hogyan kerüljük el a vitákat a kapcsolattartás körül?

A kapcsolattartás körüli viták elkerülésének legjobb módja, ha a felek meghatározzák

Mikor nincs kapcsolattartás?

Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, és a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt. Nincs helye kapcsolattartásnak a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülőnek gyermekével. A családi kapcsolatok fenntartása érdekében, csak ha ez a gyermeket nem veszélyezteti a szabadságvesztést töltő szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat a gyámhivatal adhat.

A kapcsolattartás pótlása

Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

Felügyelt kapcsolattartás

Elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra, ahol biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeit. A cél, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

Hol kerül sor a felügyelt kapcsolattartásra? A - szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító - család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor.

A kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - azonos helyszínen megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - azonos helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a bíróság vagy a gyámhivatal döntése kizárta.

Felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálata

A felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára az arról döntő gyámhatóság vagy bíróság felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást és a felülvizsgálat eredményeként dönt
- annak elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról,
- korlátozásáról,
- megvonásáról, vagy
- további fenntartásáról.

A bíróság vagy a gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza
- annak helyszínét,
- gyakoriságát és azt, hogy
- a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.

A felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében ki lehet zárni a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.

Nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírható, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.

Kapcsolattartás akadályozásának következményei

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

Btk. 210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása

A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

Gyermektartás | Gyermekelhelyezés - Szülői felügyeleti jog | Bíróság illetékesség kereső |

 

Fellebbezés büntetőügyben. Ha Önt elítélték, és a másodfokú eljáráshoz szakképzett és gyakorlott ügyvédet keres, akkor vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel. A Vidákovics & Partners ügyvédei kimagasló eredményekkel rendelkeznek a másodfokú bírósági eljárásokban.

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz.

Ha a vádlottal az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli (például a bírósági tárgyaláson), úgy annak szóbeli indokolása (magyarázata) után tájékoztatja, hogy a bíróság ítéletét 1) tudomásul veheti, 2) az ítélettel szemben nyomban fellebbezést jelenthet be, vagy 3) három munkanap gondolkodási időt kérhet.

Amennyiben három munkanap gondolkodási időt kér, úgy a fellebbezését legkésőbb a harmadik nap éjfélig postára kell adnia. Amennyiben a határidőt lekési, vagy írásban nem jelent be fellebbezést, azt úgy kell tekinteni, hogy az ítéletet tudomásul vette.

A bírósági tárgyaláson először az ügyész nyilatkozik, (az ítéletet tudomásul veszi, fellebbezést jelent be, vagy három munkanap időt kér), majd sorban a vádlottak és a védőik nyilatkoznak.

Amennyiben az ügyész az ítéletet tudomásul veszi, úgy másodfokon érvénybe lép a súlyosítási tilalom, vagyis ha a vádlott (felmentésért, vagy enyhítésért) fellebbez az ítélet ellen, úgy a másodfokú bíróság súlyosabb ítéletet nem szabhat ki.

Abban az esetben lehet a súlyosítási tilalom ellenére az ítélet súlyosabb, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság megsemmisíti az elsőfokú ítéletet, tehát olyan mintha nem is lett volna, és az elsőfokú bíróságnak újra döntenie kell az ügyben. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság ítélete lehet súlyosabb, mint az előző (hatályon kívül helyezett) ítéletben foglaltak.

A fellebbezés a másodfokú bíróság határozatának a meghozataláig visszavonható.

Ha az ügyész súlyosítás iránt terjesztett elő fellebbezést, úgy a másodfokú bíróság nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy esetleg súlyosabb ítéletet szabjon, ki mint az elsőfokú bíróság.

MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét
a) helybenhagyja
b) megváltoztatja (például a vádlottat felmenti vagy elítéli, a büntetését enyhíti vagy súlyosítja…)
c) hatályon kívül helyezi (amely esetben többségében az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja).

Fellebbezés a másodfokú bíróság határozata ellen

A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.

Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság
a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
b) az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette,
c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

Ügyvéd és a fellebbezés

Ha Önnek határozott és eredményes ügyvédi képviseletre van szüksége a másodfokú eljárásban, akkor vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners szakképzett, gyakorlott ügyvédeivel.

A Vidákovics & Partners ügyvédei a legapróbb részletekig elemzik és értékelik a büntetőeljárást a nyomozás megindulásától az elsőfokú ítélet meghozataláig. A csapatmunka teszi lehetővé, hogy rámutassunk az ítéletben felmerülő hibás logikai következtetésekre, az alul értékelt, a tévesen értékelt, vagy akár egyáltalán nem értékelt bizonyítékokra, de még a legapróbb eljárási hibákra, hiányosságokra is, amik akár az ügyfeleink felmentését is eredményezhetik, a súlyos elsőfokú ítélettel szemben.

Bízza az ügyét a fellebbezési eljárásban tapasztalt ügyvédek csapatára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és kezdjék meg a valódi védekezést. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

 

 

 

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető Ügyvéd

Szerző: dr. Vidákovics Béla Zsolt
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram