Orgazdaság Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Péter autójával megáll a ház előtt, és beszalad Istvánhoz. Szia István! Gyere mutatok neked valamint. „Leesett” egy két apróság a teherautóról. Itt van például ez a tökéletes állapotban lévő bicikli. Igaz, hogy lopott, de nem lehet beazonosítani, nyugodtan használhatod, vagy ha szeretnéd, eladod. Biztosan keresnél vele pár forintot. Tudok mutatni neked még egy telefont és egy márkás karórát is. Ezeket Daniék húzták le egy paliról. Csak kétszer pofon kellett csapniuk és máris elengedte a telefont. Az órát ajándékba „adta” nekik. Na, mit szólsz hozzá? Érdekel?
Péter megnézi István bűncselekményekből származó portékáját, majd nyomott áron megveszi azokat.
Btk. 379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
Az orgazdaság elkövetési tárgya a felsorolt bűncselekményekből származó dolog, de ide sorolandók például a lopásból származó autóból kibontott alkatrészek, vagyis a felsorolt cselekményekből származó feldolgozott, átalakított dolgok is.
Az orgazdaság elkövetési magatartása a felsorolt bűncselekményekből származó dolog megszerzése, elrejtése, vagy közreműködés az elidegenítésében.
A megszerzés a dolognak az ezt birtokló egyén akaratán nyugvó tényleges hatalomba vételét jelenti. Az orgazdaság esetén a hatalomba vétel módja közömbös, csak az kell, hogy ez a birtokló akaratával és tudtával történjék [BH 389/1987]. Megszerzésnek kell tekinteni a dolognak az alapcselekmény elkövetőjével való közös elhasználását, elfogyasztását is. Az orgazdaság elkövetéséhez nincs szükség arra, hogy dologért az elkövető ellenszolgáltatást nyújtson. Az orgazdaság megvalósul akkor is, ha a dolgot az orgazda ajándékba kapja.
Az elrejtés akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot formálisan birtokba vette volna. Elrejtés továbbá minden olyan magatartás, amely a dolog fellelését nehezíti.
Az elidegenítésben való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse. Kísérlet akkor fordulhat elő, ha az elidegenítésben közreműködés nem eredményes, a dolog értékesítése nem sikerül. Ezért értékelte a bíróság a lopott személygépkocsi értékesítésére irányuló eredménytelen telefonálást is elkövetési magatartásnak. [BH 1993/1-21.].
Orgazdaság esetén az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt vagyon elleni bűncselekmény valamelyikéből származik, melyre a tárgyi körülményekből lehet következtetést levonni; ilyen következtetésre nyújt alapot, ha az elkövető a motorkerékpárt annak reális értékén jóval alul, a jármű forgalmi engedélyének hiányában, írásbeli adásvételi szerződés nélkül vásárolja meg [BH 341/2000]. Vagyis az orgazdaság akkor valósul meg, ha az orgazda tudja, hogy a dolog bűncselekmény elkövetéséből származik, és azt haszonszerzési céllal megszerzi, elrejti, vagy az elidegenítésében közreműködik.
Az orgazdaság bűncselekményében a bűnösség akkor is megállapítható, ha az orgazdaság alapcselekményének elkövetője ismeretlen maradt, és így nem került sor büntetőjogi felelősségre vonására. Nem akadálya a bűnösség megállapításának az sem, ha alapcselekményként a lopás és a sikkasztás vagylagosan vetődik fel [BH 187/2012]
Fontos kiemelni, hogy az orgazdaság bűncselekménye esetében nincs jelentősége a folytatólagosság vagy a bűnhalmazat megállapításánál, hogy az orgazda egy személytől vásárol több alkalommal bűncselekményből származó dolgot, vagy több különböző személytől vásárol több alkalommal, mint ahogyan annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselekményeket hány sértett sérelmére követték el.
Ha az orgazda több elkövetési magatartást (megszerez, elrejt, elidegenítésében közreműködik) egységes elhatározással, rövid időközönként követ el, akkor az orgazda cselekménye folytatólagosnak minősül. Az orgazda így 1 rendbeli cselekményt valósít meg, és az elkövetési érték meghatározásánál valamennyi dolog értéke összeadódik.
A folytatólagosságot azért fontos kiemelni, mert például, ha egy elkövető (üzletszerűen) rövid időn belül 60 különböző sértettől ellop összesen 60 darab egyenként egymillió forint értékű személygépjárművet, akkor az alapcselekmény elkövetője 60 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettét követi el. Ha a tolvaj, a gépkocsikat - amint ellopta - eladja az orgazdának, akkor az orgazda 1 rendbeli, 60 millió forintra, azaz különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének elkövetése miatt felelhet. Az orgazdaság esetében a büntetés 5 évtől 10 évig, míg az alapcselekményt elkövető tolvaj lopási cselekménye esetében - a halmazati büntetésre tekintettel – a büntetés 1 évtől 7,5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Az orgazda, mint felbujtó vagy bűnsegéd nem marasztalható el az adott orgazdaság alapcselekményével kapcsolatban, az orgazdaság bűncselekménye a vagyon elleni alapbűncselekménnyel nem képezhet halmazatot.
Btk. 379. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) vagy
b) szabálysértési értékre (50.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig),
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) nemesfémre vagy
d) kisebb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) vagy
b) nagyobb értékre (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) vagy
b) jelentős értékre (500.001,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre (50.000.001,- Ft-tól) vagy
b) különösen nagy értékre (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) üzletszerűen
követik el.
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik
A cselekmény minősítése során az elkövetési értéket nem az orgazda által elért, vagy elérni kívánt haszon mértéke határozza meg, hanem annak a dolognak az értéke, amelyet az orgazda megszerzett, elrejtett, vagy amelynek az elidegenítésében közreműködött. Például, ha valaki rablás útján megszerez egy 70.000,- Ft értékű telefont, és azt az orgazda megveszi 15.000,- Ft-ért, majd 35.000,- Ft-ért értékesíti, (tehát azon 20.000,- Ft hasznot ér el), akkor az elkövetési érték nem 20.000,- és nem 35.000,- Ft lesz, hanem a telefon tényleges értéke, azaz 70.000,- Ft. Abban az esetben, ha az orgazdától valaki úgy veszi meg a telefont, hogy tudja, az bűncselekményből származik, akkor ő is orgazdának minősül.
Az orgazdaság bűntette a (2) a (3) és a (4) bekezdés esetén öt, az (5) bekezdés esetében nyolc, míg a (6) bekezdés esetében tíz év elteltével évül el.
Btk. 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.
382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.
Ha az orgazdaság bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.
Garázdaság Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Btk. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen
követik el.
A garázdaság büntetendővé nyilvánításának célja nem más, mint a köznyugalom védelme. Lényegében a lakosság részéről az az igény, amely a törvényes rend és a közbiztonság zavarmentes fennmaradásában testesül meg.
Alfonz és Aurél egy átmulatott éjszakát követően, enyhén ittas állapotban, hajnali 4 óra körül állnak a villamosmegállóban. Egyik pillanatban melléjük perdül az igencsak erősre, és agresszívra ittasodott, átlagos termetű, küzdősportoló Bendegúz, akinek a bátorság növelés érdekében, egy nyolc centiméter pengehosszúságú kés is lapul a zsebében.
Bendegúz, mint aki dinnyét hord a két hónalja alatt megáll Alfonzzal szemben, és kötekedni kezd. Alfonz nem hagyja magát, és szókaratéba kezdenek Bendegúzzal, amibe természetesen Aurél is becsatlakozik. Szó szót követ, mire Alfonz és Aurél - erőfölényükben bízva - verekedésre hívja ki Bendegúzt, aki a kihívást meglepetésükre elfogadja, és megkezdődik a bunyó az arra járók szeme láttára.
Bendegúz tapasztalt verekedő, míg Alfonz és Aurél életük első néhány pofonját igyekeznek kiosztani. A küzdelem kiegyenlítetten folyik, a felek egymásnak csak kisebb zúzódásokat okoznak, amíg a villamos meg nem érkezik, amire Alfonz és Aurél felszáll, majd a helyszínről távoznak. Bendegúz gyalogosan folytatja tovább az útját.
A verekedésben résztvevők közül egyik férfi sem tesz a rendőrségen feljelentést, de ennek ellenére eljárás indul velük szemben, majd később a bíróság csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt ítéli őket el.
Hogy érthető legyen a bíróság miért ítélte őket el garázdaság bűntettében tekintsük át a cselekmény törvényi tényállását.
A garázdaság bűncselekménye számtalan módon elkövethető, a törvény konkrét elkövetési magatartást nem határoz meg. Mindenesetre az leszögezhető, hogy kizárólag tevékenységgel, szándékosan követhető el, kihívóan közösségellenesen, erőszakos magatartással, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
Kihívóan közösségellenes magatartás: A „közösség” ebben a vonatkozásban tágan értelmezendő, ide tartoznak többek között a közterületen tartózkodó, a közlekedési eszközön utazó, kulturális és sportrendezvényen résztvevő, a különböző létesítményekben, épületekben, nagyobb létszámban tartózkodó emberek. Ez határozza meg, hogy az ott jelenlévő személyek magatartásával szemben milyen általános elvárások fogalmazódnak meg. A közösségellenesség abban fejeződik ki, hogy a tanúsított magatartás ellentétben van-e közösség elvárásaival. Például, ha valaki egy színházi előadás során ordítva káromkodik, akkor a magatartását közönségellenesnek tekintjük, míg ugyanez a magatartás egy focimeccsen teljesen természetes, senki nem fog megbotránkozik rajta. Kihívónak tekinthető a magatartás, ha az nyíltan, gátlástalanul szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival azt semmibe veszi. Kihívóan közösségellenes magatartás – amely garantáltan megbotránkozást vált ki - például, ha valaki egy strandon a medence széléről a vizeletét a fürdőzők közé a vízbe üríti. De mivel ebben az esetben nem erőszakos magatartásról beszélünk, ezért a garázdaság bűncselekményét nem valósítja meg az elkövető.
Erőszakos magatartás irányulhat személy, illetve dolog ellen. A garázdaság esetében a személy elleni erőszak más személy testének támadó megérintését jelenti, [BKv 34.], függetlenül az általa kiváltott eredménytől. Az erőszakos magatartás megállapítható, az egyszerű pofon, vagy fellökés esetében is, nem kell, hogy az ténylegesen sérülést okozzon.
Megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasság: A megbotránkozás az erkölcsi felháborodás, amelyet az elkövető vált ki más személyből. A riadalom annyival tekinthető többnek, hogy a „nem tetszésen” felül az egyénben kialakul az ijedtség, a félelem, vagy a rémület.
A megbotránkozásnak vagy riadalomnak ténylegesen nem kell kialakulnia. Elegendő, ha ezeknek az objektív lehetősége áll fenn.
Összegezve a garázdaság bűncselekményének a megállapításához a cselekménynek olyan módon kell kihívóan közösségellenesnek és erőszakosnak kell lennie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha a közönségellenes magatartás nem erőszakos, vagy erőszakos ugyan, de nem alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen a garázdaság bűncselekménye nem állapítható meg.
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A garázdaság bűncselekménye kizárólag szándékosan – egyenes, vagy eshetőleges szándékkal – követhető el. Az elkövetőnek tudatában kell lennie azzal, hogy magatartása kihívóan közösségellenes, erőszakos, és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
A legelső példától eltekintve idáig a bűncselekmény alapesetével foglalkoztunk, amit a törvény vétségként, két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. A minősítő körülmények fennállása esetén a cselekmény bűntetté lép elő, amelyet a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
Csoportos elkövetés: „csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy veszt részt” [Btk. értelmező rendelkezések]. A minősített jellege abban rejlik, hogy a csoportos fellépés az elkövetők részéről fokozza az agressziót, és lehetővé teszi magatartásuk szélsőséges megnyilvánulását, amely fokozott félelmet kelt az észlelő személyekben, valamint nehezíti a bűncselekmény megakadályozását. Ez a minősítő körülmény megállapítható abban az esetben is, ha három vagy több személy nem együttesen egymást támogatva, hanem egymással szemben állva vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében. Azonban ennek teljesüléséhez mindenkinek a jogtalanság talaján kell állnia, nem állapítható meg a garázdaság bűncselekmény elkövetése azzal szemben aki, a jogtalan támadás ellen jogos védelmi helyzetben védekezik.
Köznyugalom súlyos megzavarása megállapításához a megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasságon felül valóságosan bekövetkezik a megbotránkozás vagy riadalom, és méretét tekintve ez a köznyugalomban súlyos zavarokat idézhet elő. Ilyen lehet például egy kerület lakóinak a mindennapi életviszonyain belüli viselkedés káros befolyásolása vagy a pánik okozása.
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy aki a felsorolt tárgyak utánzatával fenyegetve követi el. A törvény szövege szerint, elégséges a fegyveres elkövetéshez az, ha valaki az elkövetéskor egy igazi pisztolyt egyszerűen magánál tart, míg ha az a pisztolynak csupán utánzata, (műanyag pisztoly, gáz-riasztó fegyver) akkor azt fenyegetésre is fel kell használnia az elkövetőnek.
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (mint például a szekerce, konyhakés, húsvágó bárd, vasvilla, stb…) tart magánál.
A félreértés elkerülése érdekében, a magánál tartás a cselekmény elkövetése szempontjából nem azt jelenti, hogy valahol az elkövető táskájában, nem látható helyen van egy kés. Amennyiben a sértett, - mivel nincsen konkrét sértett a garázdaság esetében ezért - a cselekményt megfigyelő személy erről nem értesül, a minősítő körülmény nem állapítható meg. Tehát ha az elkövető szekercét jól látható módon, azért tartja a kezében, hogy azzal az ellenállást leküzdje vagy megakadályozza a minősítő körülmény megállapítható, de ha más/mások számára rejtve marad az eszköz, akkor nem.
Nyilvános rendezvényen elkövetés: Különösebb magyarázatot nem kell hozzáfűzni, ilyenek a sport-, kulturális, vallási, politikai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.
A garázdaság bűncselekmény elévülésének kezdő napja az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult, a büntethetősége pedig öt év elteltével évül el.
341. § A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Garázdaság elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.