Magánlaksértés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
A férfit mindenféle magyarázat nélkül elhagyta a barátnője. Ezt követően, hogy tisztázza a szakításuk okát a lakásán felkereste a nőt. A becsengetés után a nő ajtót nyitott, de ahogy meglátta a volt párját azonnal vissza akarta azt zárni. Csakhogy még mielőtt ezt megtehette volna a férfi a jobb lábát az ajtólap, valamint a küszöb közé helyezte és testi erővel belökte az ajtót úgy, hogy vele együtt a nő is hátratántorodott. A férfi a kinyitott ajtón keresztül áthaladt az előszobán és a konyhába menekülő nő után ment. Itt kiabálva kérdezte meg a szakításuk okát, amelyre a nő nem válaszolt, ellenben közölte, hogy azonnal hagyja el a lakását. A férfi a felszólításnak nem tett eleget, ezért őt a nő által értesített rendőrjárőrök távolították el a lakásból. A nő a büntetőeljárás megindítása végett magánindítványt terjesztett elő.
Hogy miért minősül magánlaksértésnek a fenti példa, és hogy hogyan követheti el a magánlaksértést akár az ingatlan tulajdonosa, bérbeadója a bérlővel szemben az alábbiakból kiderül.
Btk. 221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Boncolgassuk egy kicsit az idézett törvényszöveget.
„Aki (férfi) más (nő) lakásába (a nő lakása), egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal (bejárati ajtót belökve), fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad (teljes testterjedelmébe belépett a lakásba és a felszólítás ellenére sem ment ki onnan), vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A más lakása a törvény értelmében nem azt jelenti, hogy az a lakás, amely más tulajdonában áll, hanem azt, hogy a lakással más személy rendelkezik, azt birtokolja, használja. Ebből következően a bérbeadó szemszögéből más lakásának minősülhet a bérlő által birtokolt lakás is.
„Lakás minden olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál.” A jogalkotó ebbe a fogalmi körbe vonja az átmeneti tartózkodásra szolgáló helyiségeket is, és ebből a szempontból lakásnak tekintendők, a szállodai, valamint motelszobák, a kollégiumi szobák, a munkásszállón található szobák, stb.
A lakás meghatározásához nem tartozik annak ingatlan jellege, ezért a lakással egy tekintet alá esik a sátor, hajókabin, lakókocsi. Ezzel ellentétben az ún. házijog alapján nem részesülnek védelemben - azaz nem állapítható meg a magánlaksértés - olyan esetekben, amikor a jogtalan bemenetel vagy bent tartózkodás a nem lakás céljára szolgáló középületekben, irodákban, hivatalokban, gyárakban, üzemekben fordul elő.
Egyéb helyiség egyrészről a lakáshoz tartozó pince, padlás, folyosó, előtér, másrészről az emberi tartózkodás helyeként szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál, mint a műhely, a garázs vagy éppen az üzlethelyiség.
Lakáshoz, vagy egyéb helységhez tartozó bekerített hely, amely falakkal, kerítéssel, élősövénnyel vagy más módon van körülvéve és ez a körbevett terület a lakás, egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti, kiegészíti, azokhoz szorosan hozzátartozik (kert, udvar).
Az erőszak a magánlaksértés vonatkozásában tágan értelmezendő, vagyis nemcsak a személy ellen irányuló erőszakot, hanem a dolog (bejárati ajtó) elleni erőszakot is e fogalom alatt kell érteni. A fenti példában csupán az ajtó belökése is kimeríti ezt a feltételt, nem kell, hogy az közvetlenül, vagy akár közvetve a nő ellen irányuljon.
A fenyegetés olyan „súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.”
A hivatalos eljárás színlelése úgy gondolom, túl sok magyarázatot nem igényel, például az elkövető rendőrnek öltözik, és hamis igazolvány és házkutatási parancs felmutatásával jut be az ingatlanba.
Lakásba bemenetel azt jelenti, hogy az elkövető teljes testtel, terjedelmével bejut. Például a lakás ablakán történő benyúlás, behajolás nem jelent a lakásba bemenetelt.
A bennmaradás nem más, mint a távozási kötelezettség nem teljesítése, ami akkor valósul meg, ha a sértett kifejezésre juttatott, egyértelmű akarata ellenére nem hagyja el az elkövető az ingatlant. A bennmaradás, mint elkövetési magatartás kizárólag akkor valósulhat meg, ha a bemenetel jogszerű volt.
Btk. 221. § (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
A (2) bekezdésben foglalt elkövetési magatartás feltétele, hogy az ingatlan használatára, birtoklására jogosult egyértelműen az elkövető tudomására hozza, hogy megtiltotta a számára a bemenetelt, ezzel szemben az elkövető vagy éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan bemegy, vagy bennmarad az ingatlanba.
Éjjeli elkövetésnek kell tekinteni az éjszakai pihenésre használt időt, amely más egy nagyvárosban (ott általában 23 óra utáni idő), más egy kistelepülésen (itt a helyi szokások határozzák meg, lehet 21 óra utáni idő is), de az évszakokat is figyelembe kell venni ennek meghatározásához.
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, (vagyis nem kell, hogy használja, elég az, ha magánál tartja, amikor a magánlaksértést elköveti) vagy a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával fenyegetve követi el;
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A csoportos elkövetés akkor is teljesül, ha a három személy közül csak az egyik megy be a lakásba, vagy marad bent és a többiek a lakáson kívül tartózkodnak.
Btk. 221. § (3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.
A bemenetel megakadályozása megvalósulhat akár személy, akár dolog ellen alkalmazott erőszak útján. Ilyen lehet az új zár felszerelése.
Btk. 221. § (4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.
A fentiek alapján nézzünk egy példát.
Egy lakás tulajdonosa elhatározta, hogy a kizárólagos tulajdonában lévő lakását bérbe adja. A szerződésben foglaltak több mint két éven keresztül probléma nélkül teljesültek, de két év után a bérlő egyik pillanatról a másikra nem fizetett. A bérbeadó, hogy jogos „jussát” időben megkapja, valamint azért, hogy megakadályozza azt, hogy a bérlő az ingatlant használja, a lakás ajtaját saját kulcsával felnyitotta, majd kicserélte a zárbetétet. A bérlő a zárcserét követően nem tudott a lakásba bejutni.
Mi itt a baj (?) teszik fel sokan a kérdést. A bérbeadó csak a pénzéhez szeretne hozzájutni, és a bérlő további károkozását - ami a közüzemi díjak meg nem fizetésével keletkezik - akarta megakadályozni. Azonban a fenti jogszabály ismeretében tudjuk, hogy a bérbeadó a magánlaksértést követte el.
A lakás tulajdonosát valóban megilletnek jogosítványok, így a tulajdonában lévő dolog (lakás) felett gyakorolhatja a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének a jogát. Ezekből a jogokból, amikor a bérleti szerződést megkötötte, átruházta a bérlőre a használat és a birtoklás jogát. Mit jelent ez? Annyit, hogy a bérlő a lakás felett a tényleges hatalmát gyakorolhatja, és azt rendeltetésszerűen használhatja. Itt alakul ki a büntetőjogi védelem, hiszen a magánlaksértés a magánlakás zavartalan birtoklásához fűződik, tehát annak sérthetetlenségéhez. A birtokos határozhatja meg kit enged be, vagy kinek engedélyezi a bent tartózkodását a lakásában.
Vagyis az történt, hogy a bérlő az ingatlant jogszerűen birtokolta használta, amíg a bérbeadó a zár lecserélésével akadályozta meg a bérlő bejutását az ingatlanba.
231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.
(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
Vesztegetés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.
Btk. 290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Az utas menetjegy, valamint érvényes bérlet nélkül utazott a villamoson. Eközben hozzálépett egy jegyellenőr, aki ellenőrzés céljából kérte az érvényesített menetjegyét vagy az érvényes bérletét. Mivel egyikkel sem rendelkezett az ellenőr kilátásba helyezte az eljárás következményeként kiszabható 16.000,- Ft-os pótdíj összeget, amelyet az utas el szeretett volna kerülni. Ennek érdekében felajánlott és átadott 5.000,- Ft-ot az ellenőrnek, aki a pénzt a zsebébe csúsztatta.
A vesztegetés törvényi tényállása szerint: „Aki (az utas) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (jegyellenőrnek) vagy rá tekintettel másnak (ez most nem játszik szerepet) azért ad vagy ígér jogtalan előnyt (jelen esetben az 5000 Ft), hogy a kötelességét megszegje (ez nem más, mint a jegyellenőr munkaköri leírásában szereplő ellenőrzési, szankcionálási, adminisztrálási, stb. feladatok kötelező teljesítése) miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben a jegyellenőr nem fogadja el az utas által felajánlott összeget, akkor ő nem büntetendő a vesztegetés miatt, azonban az utas igen. Ez utóbbi nyilván függ attól, hogy az elkövetett cselekmény a nyomozóhatóság tudomására jut, vagy sem.
Ha a jegyellenőr elfogadja a számára felajánlott összeget, abban az esetben Ő, a vesztegetés elfogadása alapeseti és minősített eseti törvényi tényállását valósítja meg.
Vesztegetés elfogadása alapeset: „Aki (jegyellenőr) gazdálkodó szervezet (ez a közösségi közlekedési társaság) részére vagy érdekében végzett tevékenységével (röviden jegyellenőrzési tevékenység) kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (5000 Ft), illetve a rá tekintettel harmadik személynek (ez most nem játszik szerepet) adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A törvényi tényállás szerint, nem csak a jogtalan előny átadása, hanem annak ígérete és elfogadása is büntetendő cselekményt képez. Az utas aki ad, ígér aktív vesztegető, míg a jegyellenőr aki a zsebébe csúsztatta a pénzt, vagy a másnapi pénzátadást, vagy csak annak ígéretét fogadja el, passzív vesztegető.
Az tényállásban szereplő „rá tekintettel másnak” fordulat olyan személyre utal, aki a jegyellenőrhöz „fűződő tényleges - vagy állítólagos - kapcsolatára tekintettel képes lehet, vagy képesnek tartott arra, hogy őt befolyásolja.”. Értsd: Az utas a jegyellenőr bátyja részére ad 5.000,- Ft-ot, aki azt az utas kérésére továbbítja a jegyellenőrnek azért,, hogy a pótdíjat ne szabják ki az utassal szemben. Nyilván ennek rendeltetéséről tud a báty, ezért az utas bűnsegédévé válik.
Vesztegetés elfogadása minősített esetét valósítja meg a jegyellenőr, ha a jogtalan előnyért cserébe a kötelességét megszegi.
A vesztegetés tényállásnak az elkövetése nem csak a szigorúan vett gazdasági társaságok esetében (állami vállalat, szövetkezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság - Kft., Nyrt., Zrt - egyesülés, egyéni vállalkozó, stb.) állapítható meg, hanem az olyan szervezetek esetében is, amelynek a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolatai vannak.
Fontos kiemelni, hogy a fentiekre tekintettel a kereskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás, stb. vonatkozásaiban is megállapítható a vesztegetés bűncselekményének törvényi tényállása.
A bűncselekményt külföldi gazdálkodó szervezettel kapcsolatban is el lehet követni.
300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.
(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Vesztegetés elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.